
Nagy Balázs • A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban 83
Abū-Hāmid utazásáról szerzett tapasztalatait aTuhfat al-Albāb’ címen isme-
retes művében összegezte. Magyarországra érkezése előtt jellemzően olyan terü-
leteket keresett fel, ahol jelentős muzulmán népesség élt, leghosszabban aVolga
deltájában fekvő Szakszin városában tartózkodott.
21
Abū-Hāmid Magyarorszá-
gon kívül csak nem keresztény, illetve ortodox keresztény vidékeken járt, így
alatin kereszténységgel kapcsolatos személyes tapasztalatai kizárólag Magyaror-
szágról származtak. Eza tény minden bizonnyal erősen befolyásolta, hogy mit és
hogyan örökített meg itteni élményei közül.
Abū-Hāmid szerint „Unkúrijja”, ahogy Magyarországot nevezte, 78 város-
ból állt, és ezerszámra éltek ott a„magrebi származásúak”.
22
AzAbū-Hāmid által
említett magrebieket többen abesenyőkkel azonosítják.
23
Abū-Hāmid ír egy
másik jellegzetes magyarországi muzulmán csoportról, a(k)hvárezmiekről (káli-
zok) is, akik szerinte szintén „megszámlálhatatlanul sokan vannak”.
24
Aszerző
nem titkolt büszkeséggel számol be arról, hogy aMagyarországon élő muzulmá-
nokat hogyan igyekezett visszatéríteni az iszlám vallásgyakorlatra, és rábeszélni
őket amekkai zarándoklatokra. Négy évig tartó magyarországi tartózkodása alatt
azonban Abū-Hāmid az általa említett 78 város közül csak négyet látogatott
meg. Feltehetően ezek voltak azok, ahol nagyobb számú muzulmán közösség élt.
Amuzulmánok kedvező helyzetét a12. század közepi Magyarországon II. Géza
király (1141–1162) irántuk való jóindulata magyarázza. Abū-Hāmid beszámo-
lója szerint őmaga is találkozott amagyar uralkodóval, és megvitatta vele az
országában élő muzulmánok helyzetét.
25
Freisingi Ottó és Abū-Hāmid mellett egy harmadik, szintén külföldi szerző
tollából származó beszámoló is ránk maradt a12. század közepéről. Al-Idrīsī
földrajzi leírása 1154 körül keletkezett.
26
Amunka címzettje II. Roger szicíliai
uralkodó (1130–1154) volt, ez atény ad magyarázatot amű közkeletű címére is:
„Tabula Rogeriana”. Bár aszerző nagyobb utazásokat tett az Ibériai-félszigeten és
Észak-Afrikában, Magyarországot vagy Közép-Európa más országait őmaga soha
nem kereste fel. Ennek ellenére igen tájékozottnak mutatkozott akontinens ezen
részeivel kapcsolatban. Leírásában al-Idrīsī megbízható adatokat közöl akorabeli
Magyar- és Csehország, Ausztria, valamint aBalkán városhálózatáról is. Arégió
több tucat városát meg is nevezte, számos esetben kitért az adott város keres-
kedelmi jelentőségére, bár ritkán foglalkozott az egyes települések lakosságának
etnikai összetételével. Azegyik kivétel ez alól Bács.
27
Erről avárosról írva emlí-
tést tett az ott élő görög tudósokról is. Azortodox püspökség központja 1072-ig
Mitrovica, az ókori Sirmium volt, amíg Salamon király és Géza herceg el nem
21
Györ y 1958: 68–69.
22
Bolsakov – Mongajt 1985: 56.
23
Bolsakov – Mongajt 1985: 56, 163, 56. jegyzet. Györ y György szerint amagrebi alánt, azaz
jászt jelent. Györ y 1958: 68. Lásd még: Berend 2001: 66–67, 91. jegyzet.
24
Bolsakov – Mongajt 1985: 56.
25
Bolsakov – Mongajt 1985: 61.
26
Cerulli – Bombaci 1970–1978: fasc. VIII, 882–891; Elter 1985.
27
Bač ma Szerbiában található.
Komentarze do niniejszej Instrukcji