Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 85

  • Pobierz
  • Dodaj do moich podręczników
  • Drukuj
  • Strona
    / 211
  • Spis treści
  • BOOKMARKI
  • Oceniono. / 5. Na podstawie oceny klientów
Przeglądanie stron 84
Nagy BalázsA középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban 83
Abū-Hāmid utazásáról szerzett tapasztalatait aTuhfat al-Albāb címen isme-
retes művében összegezte. Magyarországra érkezése előtt jellemzően olyan terü-
leteket keresett fel, ahol jelentős muzulmán népesség élt, leghosszabban aVolga
deltájában fekvő Szakszin városában tartózkodott.
21
Abū-Hāmid Magyarorszá-
gon kívül csak nem keresztény, illetve ortodox keresztény vidékeken járt, így
alatin kereszténységgel kapcsolatos személyes tapasztalatai kizárólag Magyaror-
szágról származtak. Eza tény minden bizonnyal erősen befolyásolta, hogy mit és
hogyan örökített meg itteni élményei közül.
Abū-Hāmid szerint „Unkúrijja”, ahogy Magyarországot nevezte, 78 város-
ból állt, és ezerszámra éltek ott a„magrebi származásúak”.
22
AzAbū-Hāmid által
említett magrebieket többen abesenyőkkel azonosítják.
23
Abū-Hāmid ír egy
másik jellegzetes magyarországi muzulmán csoportról, a(k)hvárezmiekről (káli-
zok) is, akik szerinte szintén „megszámlálhatatlanul sokan vannak”.
24
Aszerző
nem titkolt büszkeséggel számol be arról, hogy aMagyarországon élő muzulmá-
nokat hogyan igyekezett visszatéríteni az iszlám vallásgyakorlatra, és rábeszélni
őket amekkai zarándoklatokra. Négy évig tartó magyarországi tartózkodása alatt
azonban Abū-Hāmid az általa említett 78 város közül csak négyet látogatott
meg. Feltehetően ezek voltak azok, ahol nagyobb számú muzulmán közösség élt.
Amuzulmánok kedvező helyzetét a12. század közepi Magyarországon II. Géza
király (1141–1162) irántuk való jóindulata magyarázza. Abū-Hāmid beszámo-
lója szerint őmaga is találkozott amagyar uralkodóval, és megvitatta vele az
országában élő muzulmánok helyzetét.
25
Freisingi Ottó és Abū-Hāmid mellett egy harmadik, szintén külföldi szerző
tollából származó beszámoló is ránk maradt a12. század közepéről. Al-Idrīsī
földrajzi leírása 1154 körül keletkezett.
26
Amunka címzettje II. Roger szicíliai
uralkodó (1130–1154) volt, ez atény ad magyarázatot amű közkeletű címére is:
Tabula Rogeriana”. Bár aszerző nagyobb utazásokat tett az Ibériai-félszigeten és
Észak-Afrikában, Magyarországot vagy Közép-Európa más országait őmaga soha
nem kereste fel. Ennek ellenére igen tájékozottnak mutatkozott akontinens ezen
részeivel kapcsolatban. Leírásában al-Idrīsī megbízható adatokat közöl akorabeli
Magyar- és Csehország, Ausztria, valamint aBalkán városhálózatáról is. Arégió
több tucat városát meg is nevezte, számos esetben kitért az adott város keres-
kedelmi jelentőségére, bár ritkán foglalkozott az egyes települések lakosságának
etnikai összetételével. Azegyik kivétel ez alól Bács.
27
Erről avárosról írva emlí-
tést tett az ott élő görög tudósokról is. Azortodox püspökség központja 1072-ig
Mitrovica, az ókori Sirmium volt, amíg Salamon király és Géza herceg el nem
21
Györ y 1958: 68–69.
22
Bolsakov – Mongajt 1985: 56.
23
Bolsakov – Mongajt 1985: 56, 163, 56. jegyzet. Györ y György szerint amagrebi alánt, azaz
jászt jelent. Györ y 1958: 68. Lásd még: Berend 2001: 66–67, 91. jegyzet.
24
Bolsakov – Mongajt 1985: 56.
25
Bolsakov – Mongajt 1985: 61.
26
Cerulli – Bombaci 1970–1978: fasc. VIII, 882–891; Elter 1985.
27
Bač ma Szerbiában található.
Przeglądanie stron 84
1 2 ... 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag