
152 KORALL 38.
Az ízletes ételek és borok – mint aborok királyaként oly sokat emlegetett
tokaji – nem hiányozhattak apraktikus tanácsokat tartalmazó utazási kéziköny-
vekből és akorai útleírásokból sem. Amagyar és az európai konyha közötti óri-
ási különbség taglalása, csakúgy mint az egyes ételek fogyasztásával együtt járó
egészségügyi veszélyek apublikációk állandóan visszatérő toposzai. Magyar-
ország a18. század végén, kulináris kínálata révén igen ismertté vált, ráadásul
afogadók jól kiépített hálózatával rendelkezett. AHabsburg Monarchia keleti
végein ugyanakkor egészen más volt ahelyzet; itt nem éppen az utazók kiszolgá-
lása jelentette avezető gazdasági ágazatot. Azútleírások gondosan gyelmeztetik
erre az olvasót, és tanácsokat adnak, miként lehet elkerülni ezeken ahelyeken
az éhezést. Nemcsak Bukovina, Galícia tartozott agasztronómiai-infrastrukturá-
lis szempontból kevéssé fejlett területek közé, hanem Csehország is. Afent idé-
zett, 1789-es kiadású utazási kézikönyv éppen ezért az éhség, szomjúság és hideg
ellen azt javasolja abátor utazónak, hogy ha Bukovina vagy Galícia vidékén jár,
vigyen magával néhány aska jóféle bort, többféle száraz hideg élelmiszert, némi
csokoládét, teát, no és persze takarót (mivel gyakran csak szalma jut fekhelyül),
így azután garantáltan nem fog hiányt szenvedni élvezhető kosztban és italban.
40
Hasonló leírást találunk aporosz Johann Peter Willebrandt 1761-es útleírásában
Csehország vonatkozásában.
41
A Neue Allgemeine Deutsche Bibliothek 1794-ben recenzálta Seipp útleírá-
sát.
42
Arecenzens alapvetően szórakoztatónak és hasznosnak ítélte akis kötetet,
bár néhány rövid kritikai észrevételt is ejtett, például aperfectum alakok túlságo-
san gyakori használatával, vagy éppen aszemélyes elbeszélő forma alkalmazásával
kapcsolatban. Azt írja, hogy „aszerző egy jófejű és jó meg gyelőképességű ember,
aki azonban az általa beutazott területekről igen igénytelen módon számol be.”
43
Länder gewöhnt ist, muß sich bei diesen Umständen einer klugen Mäßigkeit be eissen. Die
ungarischen Weine sind stark, erhitzen und gehen häu g in das Geblüte. Das fette Fleisch und
Ge ügel kann einem nicht daran gewöhnten Magen mancherlei Uebelkeit zuziehen. Der Rei-
sende wird also wohl thun, wenn er wenigstens Anfangs mit Vorsicht und Enthaltsamkeit lebt,
und jede Lockung der Landesprodukte mäßig genießt.” Reisehandbuch 1789: 342.
40
„In Galizien und der Bukowine sind die Wirtshäuser auf dem platten Lande meistens noch
nicht gut bestellt. Durch diese Gegenden Reisenden werden also wohl thun, wenn sie stäts
einige Flaschen guten Wein, einige trockne und kalte Eßwaaren, auch Schokolade, ee etc.
nebst Bettdecken, und dergleichen mit sich führen, weil sie sonst vielleicht manchmal Mangel
an genießbarer Kost und Trank leiden, und nichts als Stroh zu ihrem Lager nden dürften.”
Reisehandbuch 1789: 342.
41
„Es nden sich im Böhmischen hie und da in den Wirths-Häusern weniger Vorrath an Lebens-
Mitteln sowohl, als insbesondere an Betten, ee, Co ee, und Toback; und das dazu gehörige
Geräth ist den auf dem Lande wohnenden Böhmen fast gänzlich unbekannt [...] (Csehország-
ban itt-ott avendégfogadókban meglehetős szűkösség tapasztalható, kevés az ágy, de különös
atea, akávé és adohány hiányzik, ráadásul ahozzájuk tartozó eszközöket avidéki csehek nem
is ismerik).” Willebrandt 1761: 277.
42
NADB Bd. 12., Stk. 1., Heft 3.
43
„Man ndet an dem Verf. einen Mann von Kopfe und Beobachtungsgeist, der seine Bemer-
kungen über die von ihm, zum eil mehrmalen bereiseten, Gegenden, von denen einige nur
wenig bekannt sind, ziemlich anspruchslos mittheilt.” NADB Intelligenzblatt 39. 128.
Komentarze do niniejszej Instrukcji