
165
A mágikus közép – avagy tanulhatott-e
Faust mágiát Krakkóban?
Láng Benedek: Unlocked Books. Manuscripts of Learned Magic
in the Medieval Libraries of Central Europe.
Penn State University Press, University Park, PA, 2008. 352 oldal.
A kora újkorra megszilárdulni látszott aközépkori Közép-Európának, és azon
belül is elsősorban Krakkónak, mint mágikus fővárosnak ahíre; II. Rudolf és
körének természet lozó ai érdeklődése pedig Prágát emelte hasonló rangra. Míg
azonban ez utóbbi esetben afennmaradt források egyértelműen bizonyítják,
hogy a16–17. század fordulóján Prága valóban atanult mágia, és még inkább az
alkímia teoretikusainak és művelőinek gyűjtőhelye volt, addig amágikus Krakkó
legendájának eredetéről lényegesen kevesebbet tudunk.
Láng Benedek nemrégiben megjelent angol nyelvű monográ ája ugyanez-
zel afelvetéssel indul, ám jóval szélesebb körben vizsgálódik: aközép-európai
– aszerző meghatározása szerint lengyel, cseh és magyar – könyvtárak mágikus
tartalmú kéziratait állítja munkája középpontjába.
Ismeretes, hogy egy fordítási hullámnak köszönhetően Európát a12. szá-
zadban egyszerre elárasztották az arab alkímia, asztrológia és tanult mágia szö-
vegei, ám ezek csak az 1400-as évekre találtak igazán fogékony hallgatóságra
aközép-európai térségben. Bár a15. században találhatunk már egy-egy német
és cseh fordítást is, Láng alatin nyelvű szövegekre koncentrál, és arra keresi
aválaszt, hogy kik voltak atanult mágia legolvasottabb szerzői Közép-Európá-
ban, akódexekbe gyűjtött kéziratok miért éppen bizonyos szövegek társaságában
szerettek „utazni”, illetve, hogy kik olvasták, gyűjtötték, másolták ezeket, és hogy
milyen közegben tették ezt. Aszövegek azonosítása mellett aszerző tehát akor-
társ olvasók körét igyekszik feltérképezni.
A könyv első része afogalom-meghatározásoké. Ezkülönösen nehéz feladat,
ha egyáltalán lehetséges, hiszen amágia fogalmában keveredik amodern ember
számtalan multimédiás prekoncepciója, atelevízióban fel-felbukkanó önjelölt
„boszorkánymesterektől” kezdve aközépkor általánosan torz megítélésén keresz-
tül egészen aHarry Potter-regényciklusban közvetített mágia-képig, mely mellett
eltörpül amágia kultúrtörténetét források alapján rekonstruáló történeti mun-
kák üzenete. Igaz továbbá az is, hogy amágia – hasonlóan olyan fogalmakhoz,
mint aboszorkányság – minden egyes de níciója megcáfolható, nincs üdvözítő,
minden mágiatörténészt egyaránt kielégítő meghatározás. Aszerző ezért új stra-
tégiát alkalmaz, mely más, hasonlóan problematikus fogalmak (a már említett
boszorkányság, az asztrológia, vagy az alkímia) esetében is egyre elfogadottabb:
Korall 38. 2009. december, 165–169.
Komentarze do niniejszej Instrukcji