Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 174

  • Pobierz
  • Dodaj do moich podręczników
  • Drukuj
  • Strona
    / 211
  • Spis treści
  • BOOKMARKI
  • Oceniono. / 5. Na podstawie oceny klientów
Przeglądanie stron 173
172 KORALL 38.
A bevezető tanulmány szerzőjének feltételezése szerint akét írás között fellel-
hető hasonlóság tehát nem írható avéletlen számlájára. Valószínűsíti, hogy pol-
gármesterré történő megválasztása után Lackner úgy döntött, számvetést készít
eddigi életéről aBucher-beszéd stílusában. Tóth Gergely mindezek alapján meg-
állapítja, hogy aVita aszerző szándéka szerint egy emlékbeszédhez készített élet-
rajzi adatgyűjtés, ami azonban amű szubjektivitása, intimitása miatt önéletrajz-
nak tekinthető. Aműfaji meghatározás azonban tovább árnyalható, hiszen az
írás néhol az emlékirat vonásait viseli magán (a Bocskai-felkelés eseményeire, és
az akkor betöltött, saját szerepére való visszaemlékezés), az 1613 és 1618 közötti
rész pedig avárosi krónikákhoz hasonlít.
1618 után Lackner nem írta tovább aművet. Tóth Gergely két érvvel is szol-
gál ennek megmagyarázására. Úgy véli, hogy egyrészt 1619 Szent György nap-
ján aváros polgárai nem őt választották polgármesternek, így aVitában 1613
óta követett előadásmód – ahivatal ragyogó eredményeinek felsorolása – már
nem folytatódhatott tovább. Másrészt 1619. november 30-án Sopron meghódolt
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt, és beengedte falai közé katonáit. Ezzel
aváros hűtlenné vált az uralkodóhoz, sez amagyar koronáról és akirályi felség-
ről műveket író, királyhűségét állandóan hangsúlyozó Lackner számára komoly
lelki vívódást okozhatott. Mindemellett aváros őt küldte Bethlen besztercebá-
nyai gyűlésére, vagyis elvei ellenére kellett cselekednie. Tóth Gergely ezért azt
feltételezi, hogy ezekről aviharos esztendőkről és saját kétes szerepvállalásáról
Lackner nem szívesen írt, ezért maradhatott félbe aVita. Véleményem szerint
azonban ez utóbbi gondolatmenet semmiképpen sem indokolhatja amű írásá-
nak megszakítását. Akor embere, és politikusa pragmatikusabban gondolkodott
annál, mint amit feltételezünk róla.
Némethy Gergely hajdú-török-tatár serege ellen 1605-ben fegyvert fogott
szinte az egész Dunántúl. Kivételt képezett ez alól Nádasdy Tamás és Hagymássy
Kristóf. Előbbit aszemélyes sértettség vezette, míg utóbbi rokonságban állt
abihari nagyúrral. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy mind az
Örökös Tartományok (alsó-ausztriai, stájer), mind acseh rendek pénzt és kato-
nát szavaztak meg Bocskai ellen. Majd tizenöt évvel később azonban alapvetően
megváltozott ahelyzet. Atöbb, mint tíz éve  zetetlen végvári katonaság Bethlen
mellé állt aDunántúlon is, svelük együtt afőnemesség jelentős része (kivéve
Eszterházy Miklóst), valamint az egyébként Alsó-Ausztriához ezer szállal kötődő
Sopron is. Utóbbiakat amegváltozott nemzetközi politikai helyzet is erre sar-
kallta. Azerdélyi fejedelemmel a„mézeshetek” azonban csak afehérhegyi csatáig,
acseh-osztrák-morva-sziléziai rendek vereségéig tartottak. Ezt követően visszaállt
arégi rend, és Sopron is ismét II. Ferdinánd hűségére tért, még ha ennek komoly
ára volt is. Lackner pályafutásának legjelentősebb eseményére pedig mindezek
után került sor 1622-ben, amikor aBethlentől visszaszerzett koronával Sopron-
ban megtörtént akirálynő koronázása. Ennek, valamint az országgyűlésnek az
emlékére az uralkodó új címert adományozott avárosnak, megerősítette és kibő-
vítette privilégiumait, Lackner pedig birodalmi palotagró címet kapott.
Przeglądanie stron 173
1 2 ... 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag