
156
Középkor és gazdaságtörténet
Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.):
Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon:
gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet.
Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2008. 465 oldal.
A 27 tanulmányt magába foglaló kötet az OTKA „Középkori magyar gazdaság-
történet arégészet és az anyagi kultúra tükrében” program keretében készült, és
összefoglalását nyújtja aKubinyi András vezetésével indult, modern módszer-
tannal dolgozó, középkori gazdaságtörténeti kutatásoknak. Amű nemcsak agaz-
daság színterét és szereplőit vizsgálja, hanem gyelembe veszi agazdaság mind-
három részterületét: atermelést, az elosztást és afogyasztást is. Egy ilyen sokrétű
kötet bemutatásakor nem nyílik lehetőség arra, hogy minden egyes tanulmányt
önállóan ismertessünk, ezért inkább az egyezőségeket, ahangsúlyokat, ahasonló
problémafelvetéseket igyekszünk előtérbe állítani.
Az egyes tanulmányok különböző módon ugyan, de minden esetben fel-
mérik az adott téma kutatási helyzetét. Ezkettős célt szolgál: egyrészt rávilágít
arra, hogy az adott gazdaságtörténeti téma tekintetében mely kérdések álltak
eddig akutatás homlokterében, másrészt már önmagában is lehetőséget nyújt
arra, hogy aszerzők számba vegyék azokat aterületeket, amelyek elkerülték az
eddigi kutatások gyelmét, illetőleg rámutassanak azokra afeladatokra, ame-
lyek kutatása, publikálása vagy már folyamatban van, vagy ajövő kutatóira vár.
Így merül fel apénzügyigazgatással és az adózással egyaránt összefüggő kamara-
haszna modern szintézisének igénye, abányavállalkozók tőkéjének vizsgálata, az
áruszállítás kérdése, vagy az ár- és bérviszonyok kutatásának fontossága. Vannak
a tanulmánykötetben olyan fejezetek, melyek önálló kutatástörténeti rész-
szel rendelkeznek, mint például Laszlovszky Józsefé (Földművelés akéső közép-
kori Magyarországon), és vannak olyanok, mint például Batizi Zoltán tanul-
mánya (A középkori bányászat), melyek elsősorban az eddigi magyarországi
kutatás állását tükrözik, így inkább egy összefoglalás keretében járulnak hozzá
akutatástörténethez.
Ezen kutatástörténeti részek elolvasása után azonnal feltűnik, hogy általános-
ságban véve hiányoznak amonogra kus szintű feldolgozások (pl. nincs agrártör-
ténet, vásártörténet), bár vannak olyan részterületek, amelyek esetében korábban
tanulmánykötetek vagy tényleges monográ ák már készültek. Azelőbbire példa
lehet Amagyar kézműipar története című tanulmánykötet,
1
az utóbbira Gyöngyössy
1
Szulovszky János (szerk.): Amagyar kézművesipar története. Magyar Kereskedelmi és Iparka-
mara, Budapest, 2005.
Korall 38. 2009. december, 156–159.
Komentarze do niniejszej Instrukcji