
132 KORALL 38.
oldalakon keresztül részletezi aváros remek adottságait, színvonalas iskoláit,
kiterjedt kereskedelmi kapcsolatrendszerét és gazdasági lehetőségeit.
Az új szemlélet legizgalmasabb példája azonban Birkenstein 1687-ben meg-
jelent, metszetes könyve,
95
amelyet József trónörökös számára készített, elsődle-
gesen mértani példák illusztrálásaként, atöprengés és afeladatmegoldás idejét
országismerettel hasznosítva. Aszáztíz magyar várat és várost bemutató kötetet
atrónörökös az uralkodásra való felkészülés részeként tanulmányozhatta. Amet-
szetsorozat szisztematikussága egyedülálló. Akönyvet összeállító Anton Ernest
Burckhardt von Birkenstein báró acsászári sereg hadmérnöke volt, aki részt vett
Buda 1686-os ostromában, Győr hadmérnöke volt, és 1702-től aHadi Tanács
tagja lett. Ametszetek elsősorban nem avisszafoglaló háborút mutatják be, nem
ahadmérnöki rajzok vagy az ostromalaprajzok dominálnak közöttük, hanem
sokkal inkább abékés hétköznapi életet jelenítik meg. Ametszetek legnagyobb
részét aRózsa György által azonosított Justus van der Nypoort készítette, aki
valóban járt Magyarországon, és több hadi eseményről, például Bécs 1683-as,
Esztergom 1683-as, illetve 1685-ös ostromáról, valamint Érsekújvár 1685-
ös visszafoglalásáról, József koronázásáról és anagyharsányi csatáról 1687-ben
külön metszeteket állított össze.
96
Éppen ezért elképzelhető, hogy Nagyszombat-
ról és környékéről, valamint anyugati országrészről született metszetek valóban
természet után készültek. Nypoort anémetalföldi iskolát képviselte, így külö-
nösen nagy hangsúlyt fektetett amindennapi élet, anépi életképek és atermé-
szet hiteles bemutatására. Azelőtereket élénkítő sta ázs-alakok közvetlen meg-
gyelésről tanúskodnak. Avárak ábrázolásánál sokszor szerepelnek akiterjedt
erdőségek, Cseszneknél asűrű Bakony, Szendrőnél adomborzati adottságok.
AzEsterházy-birtokoknál, például Nagyhö ánynál aszépen gondozott kertek,
akis mintagazdaságok jelentek meg, sőt még ásóval-kapával dolgozó parasztok
is. Csobáncnál aszüretelők képe, Sopronnál akiterjedt szántók rajza, Pécsnél
asok külvárosi malom, Tatánál és Pápánál avárvédelemben és avár ellátásában
is kulcsszerepet játszó vizek rajza jelezte atermészeti adottságot megnövekedett
szerepét. Ametszetsorozatot átfogta atörököktől megszabadított Magyar Király-
ság szimbolikus megjelenítése, ametszeteken visszatérő motívum, aletarolt fából
kisarjadó, friss hajtás képe.
A metszetegyüttest 1687-ben és 1688-ban egyaránt megjelentették, hiszen
fontos politikai jelentése volt; azt jelezte, hogy akilencéves uralkodó miként
készült az új szerepre, smiként mutatják be arégi és új korszak határát, ahosszú
török jelenlét hatását. Pécs látképét pipázó törökök életképe színesíti, aszékes-
egyház helyett aminaretek és adzsámik tűnnek fel a gyelmes szemlélőnek.
Akésőbbi uralkodóra tehát nem atörökök elleni háború korábbi tradíciója vár,
hanem az ország modernizálása és újjáépítése. Avisszafoglaló háború történetét,
I.Lipót uralkodását és I.József koronázásait már tudatosan aktuális propagandá-
95
Rózsa (s.a.r.) 2001: 5.
96
Rózsa 1957.
Komentarze do niniejszej Instrukcji