Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 8)

6 KORALL 38.

Aközépkorban ezek aművek sajnos csak nagyon kis szeletét képviselték akor

irodalmának, mellettük azonban gazdagon találunk földrajzi-népismereti adato-

kat aközépkor írott termésének jelentős hányadát adó történeti munkákban,

abontakozó szépirodalom alkotásaiban, vagy akár az eredetileg nem aszélesebb

közönség számára készült írásokban, különösen akövetjelentésekben.

Útleírások

A középkori klasszikus útleírások nem csak ritkán írtak Magyarországról, de

ha írtak, akkor sem Magyarország állt leírásuk előterében. Azútleírók többsége

Jeruzsálemet, illetve aSzentföldet kereste fel, majd számolt be róla leírásában.

Magyarország sem célállomásként, sem kiindulópontként nem tartozott Európa

élvonalába, az utazók többsége csak átutazóként járt területén, afennmaradt

útleírások így viszonylag kevés érdemi információt tartalmaznak, ezek az infor-

mációk viszont meglehetősen jól ismertek. Azország először a11. század elején

tűnt fel szentföldi zarándokoknak készített útleírásban, arövid, csak az útvonal

állomásait felsoroló, 1031 és 1043 között keletkezett itineráriumban.

Azátutazó

útleírók egészen a14. századig zarándokok vagy keresztes vitézek voltak, akik az

útjuk során érintett Magyarországnak csak néhány mondatot szenteltek.

Érdemi információkra a15. századtól kezdve számíthatunk: az egyre gyara-

podó számú útleírások közt már több magyar vonatkozású szöveget találunk, se

szövegekben is egyre több aszámunkra fontos adat. Aforrások gyarapodása nem

csak az írástudók körének kiszélesedésében keresendő, az útleírások változásai-

ban legalább olyan fontos szerepet játszottak akelet-európai politikai változások,

köztük is elsősorban atörök terjeszkedés. Azegyre súlyosabb török helyzet nem

csupán az érintett országok politikai elitjét foglalkoztatta, de időről időre felme-

rült egy törökellenes összeurópai fellépés gondolata is. Akeresztes háború eszméje

főként aburgundi udvarban tett szert nagy népszerűségre, ahonnan atájékozó-

dás érdekében több diplomatát is útnak indítottak.

Az1420–1430-as években

különösen megélénkültek afelderítő, kémkedési céllal indult utazások, amelyek-

ről több részletes beszámoló is született.

Azegyik legismertebb burgundi utazó,

Bertrandon de la Brocquière, aki Magyarországról is alegrészletesebb tudósítást

írta, 1432–1433-ban tett nagyszabású körutazást. Előbb tengeri úton – mint

egy zarándok – aSzentföldre ment, majd onnan szárazföldi úton, Kis-Ázsián,

CFH II. 844–845. Legújabb magyar fordítása: ÁÍF 160–162. Azitinerárium értékelése, ahely-

nevek azonosítása: Györ y 1977: 300–302.

Anegyedik hadjárat résztvevőjeként például Geo roy de Villehardouin (Dufournet /éd./ 1969)

és Robert de Clari (Lauer /éd./ 1924) meglehetősen röviden emlékezett meg amagyar koroná-

hoz tartozó Záráról, amelyet pedig velencei kérésre megostromoltak és elfoglaltak. Azemlített

eseményre Geo roi de Villenhardouin (1985): 28–33; Robert de Clari (1997): 738–739.

Paviot 2003.

Magyar vonatkozásaikról Csernus 1993.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 8

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1509/17