
6 KORALL 38.
Aközépkorban ezek aművek sajnos csak nagyon kis szeletét képviselték akor
irodalmának, mellettük azonban gazdagon találunk földrajzi-népismereti adato-
kat aközépkor írott termésének jelentős hányadát adó történeti munkákban,
abontakozó szépirodalom alkotásaiban, vagy akár az eredetileg nem aszélesebb
közönség számára készült írásokban, különösen akövetjelentésekben.
Útleírások
A középkori klasszikus útleírások nem csak ritkán írtak Magyarországról, de
ha írtak, akkor sem Magyarország állt leírásuk előterében. Azútleírók többsége
Jeruzsálemet, illetve aSzentföldet kereste fel, majd számolt be róla leírásában.
Magyarország sem célállomásként, sem kiindulópontként nem tartozott Európa
élvonalába, az utazók többsége csak átutazóként járt területén, afennmaradt
útleírások így viszonylag kevés érdemi információt tartalmaznak, ezek az infor-
mációk viszont meglehetősen jól ismertek. Azország először a11. század elején
tűnt fel szentföldi zarándokoknak készített útleírásban, arövid, csak az útvonal
állomásait felsoroló, 1031 és 1043 között keletkezett itineráriumban.
1
Azátutazó
útleírók egészen a14. századig zarándokok vagy keresztes vitézek voltak, akik az
útjuk során érintett Magyarországnak csak néhány mondatot szenteltek.
2
Érdemi információkra a15. századtól kezdve számíthatunk: az egyre gyara-
podó számú útleírások közt már több magyar vonatkozású szöveget találunk, se
szövegekben is egyre több aszámunkra fontos adat. Aforrások gyarapodása nem
csak az írástudók körének kiszélesedésében keresendő, az útleírások változásai-
ban legalább olyan fontos szerepet játszottak akelet-európai politikai változások,
köztük is elsősorban atörök terjeszkedés. Azegyre súlyosabb török helyzet nem
csupán az érintett országok politikai elitjét foglalkoztatta, de időről időre felme-
rült egy törökellenes összeurópai fellépés gondolata is. Akeresztes háború eszméje
főként aburgundi udvarban tett szert nagy népszerűségre, ahonnan atájékozó-
dás érdekében több diplomatát is útnak indítottak.
3
Az1420–1430-as években
különösen megélénkültek afelderítő, kémkedési céllal indult utazások, amelyek-
ről több részletes beszámoló is született.
4
Azegyik legismertebb burgundi utazó,
Bertrandon de la Brocquière, aki Magyarországról is alegrészletesebb tudósítást
írta, 1432–1433-ban tett nagyszabású körutazást. Előbb tengeri úton – mint
egy zarándok – aSzentföldre ment, majd onnan szárazföldi úton, Kis-Ázsián,
1
CFH II. 844–845. Legújabb magyar fordítása: ÁÍF 160–162. Azitinerárium értékelése, ahely-
nevek azonosítása: Györ y 1977: 300–302.
2
Anegyedik hadjárat résztvevőjeként például Geo roy de Villehardouin (Dufournet /éd./ 1969)
és Robert de Clari (Lauer /éd./ 1924) meglehetősen röviden emlékezett meg amagyar koroná-
hoz tartozó Záráról, amelyet pedig velencei kérésre megostromoltak és elfoglaltak. Azemlített
eseményre Geo roi de Villenhardouin (1985): 28–33; Robert de Clari (1997): 738–739.
3
Paviot 2003.
4
Magyar vonatkozásaikról Csernus 1993.
Komentarze do niniejszej Instrukcji