
G. Etényi Nóra • Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 125
színűséggel jellemezhető Erdélyi Fejedelemségről maradtak fent.
67
Jószemű utazók
ahagyományos magyar nemesi viseletben aszabadságszeretet vélik felfedezni, ám
kiemelik apraktikusságot is, miszerint ez aruházat nagymértékben megkönnyíti
alovaglást. Azerdélyi öltözetképekről fennmaradt kéziratos viseletkódexek ugyan-
akkor Erdély társadalmi, felekezeti sokszínűségét fogalmazzák meg, ebben aformá-
ban szintén politikai tartalommal.
68
Aviseletek aszármazás, etnikum, társadalmi
rang és értékrend mellett akisebb régióhoz való tartozást is érzékeltetik.
69
A különböző országismertetések általában szorosan kapcsolódnak az aktua-
litásokhoz. Ezt Martin Zeiller fentebb tárgyalt művének esetében is láthatjuk,
hiszen amikor az eredetileg 1646-ban kiadott munka 1660-ban újra napvilá-
got látott, az újonnan készített bevezetőben aszerző kiemeli, hogy ismét nagy
háború bontakozik ki avelenceiek és aPorta között, miközben az Erdélyi Fejede-
lemségnek szintén atörökök támadásával kell szembenéznie. AMagyar Királyság
leírását ígérő kötet külön összefoglalást nyújt atörténeti eseményekről aveszt-
fáliai békekötést követően, egészen Várad 1660-as ostromáig. Mivel az első ver-
zió olyan jól fogyott, Zeiller az új kiadásba beillesztette Révay Péter koronaőr
DeMonarchia et sacra Corona Regni Hungariae című művét is, amely amagyar
királyok történetét mutatja be. Akorábban kéziratban lévő írást akoronaőr uno-
kája, Nádasdy Ferenc országbíró adta ki Frankfurt am Mainban.
70
Mindemellett
Zeiller amagyar országgyűlések jelentőségét is érzékelteti, különösen az 1608-
asét, amelyen anádorválasztást szabályozták. Ennek kapcsán amagyar nádoro-
kat is felsorolja. Az1655-ös országgyűlésről pedig nemcsak azt írja meg, hogy
akkor koronázták I.Lipótot magyar királlyá, hanem azt is, hogy ekkor nevez-
ték ki Nádasdy Ferencet országbírónak.
71
AMagyar Királyság történeti múlt-
jának jelentőségét és mentendő értékeit jelenítette meg aNémet-római Biroda-
lom politikai, kulturális és gazdasági elitje számára aNádasdy Ferenc országbíró
mecénatúrájában megjelent, a magyar királyok arcképcsarnokát bemutató Mau-
soleum is, amelyet 1664-ben Sigmund von Birken fordításában egy neves német
kiadónál, az Endtereknél adtak ki Nürnbergben.
72
Amagyar királyok arcképcsar-
nokának népszerűségét Paulus Fürst nürnbergi könyvkereskedő is felismerte, és
1664-ben röplap formátumban is megjelentette.
73
67
Galavics 1990; R.Várkonyi 1990; Kármán 2002; Oborni – Tompos – Bencsik 2009.
68
R.Várkonyi 1990: 23–55.
69
Galavics 1990: 57–131.
70
Rózsa 1970: 188. RMK III. 1118, 1795, 2058. Nádasdy egyébként akoronaőrnek egy másik,
az 1613-ban Augsburgban kiadott és akorban igen népszerű, amagyar királyi koronát bemu-
tató könyvét szintén újra megjelentette Bécsben. Révay művéről legújabban: R.Várkonyi 2000:
83–90; Teszelszky 2009: 318–323.
71
Az1655-ös országgyűlés eseményeiről több héten át tudósított aWochentliche Post-Zeittung
című hetilap.
72
Mausoleum potentissimorum […]. Kőszeghy (szerk.) 1991. Akiadóra lásd Oldenbourg 1911.
73
„Abbildung und Beschreibung aller Heydnischen und Christlichen Herzogen und Könige
[...].” Rózsa 1973: 73, 179 (Apponyi metszet 1); Paas 2007: 247.
Komentarze do niniejszej Instrukcji