Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 54)

52 KORALL 38.

bekezdéseket, például Velence keletkezéséről is. Jakob Unrest Magyarország iránti

élénk érdeklődése valószínűleg nem egyszerűen aföldrajzi közelségnek tudható be,

hanem sokkal inkább aKarintiát is érintő török betöréseknek, és ezáltal amagya-

rok török elleni erőfeszítéseinek.

Egy következő gócpontot képez Regensburg, Augsburg és Nürnberg városa.

Regensburgban keletkezett aKaiserchronik,

az első olyan német nyelvű krónika,

amely hírt ad amagyarokról. Emellett az augsburgi városkrónikákban különösen

nagy  gyelmet fordítottak anémet–magyar kapcsolatok taglalására.

Anürn-

bergi városi történetírás egyik fontos emlékeként tartják számon a15. század

első feléből származó Chronik aus Kaiser Sigmunds Zeit című munkát, amelynek

szerzője ismeretlen.

Ugyanakkor anürnbergi Johann Petreius nyomdája adta

ki 1534-ben aDer Hungern Chronica-t,

amely feltehetőleg Hans von Haug

zum Freystein saját munkája vagy fordítása, és amelyben aszerző alatin nyelvű

 uróczy-krónika bizonyos részeit is felhasználta. A15. század utolsó évtizedé-

ben Alsó-Bajorországban keletkezett egy bajor fejedelmekről készített krónika

(Chronik von den Fürsten aus Bayern) anemesi családból származó Hans Ebran

von Wildenberg tollából.

Őnemcsak több magas tisztséget töltött be, hanem

mint jómódú, vallásos udvari hivatalnok több zarándoklaton is részt vett, és az

útközben szerzett információkat is felhasználta műve megírásakor. Végül aHabs-

burgok, illetve abajor hercegek iránt tanúsított érdeklődés, valamint nyelvi sajá-

tosságok alapján Johannes de Utino munkája

is nagy valószínűséggel valahol

abajor–osztrák térségben keletkezhetett.

Egy újabb csomópont délen rajzolódik ki Zürich, Basel, Konstanz, Sankt

Gallen, valamint Freiburg városával. Valószínűleg valahol aFelső-Rajna vidé-

AKchr a12. század második negyedében jött létre, és aJulius Caesartól 1147-ig terjedő idő-

szakot öleli fel.

Lásd egyrészt Erhard Wahraus városkrónikáját (EW), illetve két ismeretlen szerző tollából szár-

mazó munkát (GSA, ChrA).

Azáltalam használt KSZ szövegre lásd aforrásjegyzéket.

AHHzF 1534-ből származó első kiadás nyomtatási helyének kérdésére: Benzing 1958. Ekiadás

kolofonjában akövetkező olvasható: „És mostani nyomtatása elrendeltetett Hans Metzker bécsi

polgár költségére és terhére, az Úrnak 1534. esztendejében”, amely arra utal, hogy aművet Bécs-

ben adták ki. A18 fametszetből azonban ötön aP. F.monogram található, amely Erst F.Bange

kutatásai nyomán Peter Flötner nürnbergi polgárral azonosítható (Bange 1926: 18–20). Ezmeg-

erősítette Josef Benzing beható tipológiai vizsgálatainak eredményét, miszerint az első kiadás

Nürnbergből, Johann Petreius nyomdájából származik. Azelső kiadáshoz lásd még Borsa 1961.

Akrónika újabb kiadása 1536-ban látott napvilágot Augsburgban, Philipp Ulhart műhelyében.

Ennek kolofonja szerint: „Amagyar krónikáknak ezt akönyvét mostanában németre fordította

és összeállította Hans Haug zum Freystein úr [...] Ferdinánd úrnak, római [császárnak], Magyar-

ország, Csehország, Dalmácia, Horvátország királyának [...] tanácsosa és szolgája.” Róla Johannes

Zedlernél mindössze egy rövid cikkelyt találni, amely kiemeli, hogy acsászár tanácsosa volt, aki

egy „Magyar krónikát” írt (Zedler 1735: 1894).

AHEvW Friedrich Roth általi kiadása alegteljesebb és időben alegtovább nyúló weimari kéz-

iraton (J) alapul. Akrónika Noéval kezdi az események tárgyalását, és 1493-nál fejezi be.

AJdU öt eddig ismert német nyelvű kéziratának fordítója ismeretlen. Amagyar krónikafügge-

léket tartalmazó német nyelvű példányok (a budapesti, aberlini és atúrócszentmártoni) kivo-

natosan tartalmazzák amagyar királyok történetét 1458-ig.

1 2 ... 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 54

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1509/17