Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 16)

14 KORALL 38.

Az európai krónikások figyelmét egyaránt kivívta, ha amagyarok jelentet-

tek veszélyt, és ha Magyarország került veszélybe – békés esemény ritkán kerül-

hetett a gyelem középpontjába. Atörténelmi krízishelyzetek szinte azonnal, az

eseményekkel egy időben megjelentek az elbeszélő forrásokban, és nem csupán

aszomszédos országokban-tartományokban, de akontinens távolabbi vidékein is.

Azegykorú történeti irodalom ily módon pontosan jelzi, melyek voltak amagyar

történelem európai horderejű, köz gyelemre méltó eseményei. Atörténeti iroda-

lom azonban azt is szemléletesen mutatja, hogy az adott eseményt csak megtörtén-

tekor érezték-gondolták jelentősnek, vagy az esemény után egy-két emberöltővel,

esetleg századokkal később is számon tartották. Minél nagyobb a„hír” krónikás

említéseinek aszáma, minél szélesebbek az említések földrajzi elterjedésének hatá-

rai, és minél jobban széthúzódik az említések időbeli megoszlása, annál bizto-

sabbak lehetünk az adott esemény (vagy eseménysor) történelmi fontosságában.

Emutatók alapján elsősorban akalandozó hadjáratok, akeresztény magyar állam

megalapítása, atatárjárás és atörök veszély tett szert alegnagyobb európai ismert-

ségre. Mellettük akeresztes hadjáratok Magyarországot érintő eseményeiről is

viszonylag nagyszámú forrás tudósít – ez esetben azonban az érdeklődés elsősorban

nem amagyaroknak, hanem maguknak akeresztes hadjáratoknak szólt.

Az Európába beköltöző magyarok több mint fél évszázadon át maguk

jelentettek veszélyt akontinens lakossága számára. Amagyar történetírás által

eufemisztikusan kalandozásoknak nevezett hadjáratokat átélt, arról híreket

halló, akövetkező magyar támadástól rettegő vidékek krónikásai természetesen

beszámoltak ahadjáratokról; érthető, hogy amagyarokról közvetett és közvetlen

információkat egyaránt főként ehadjáratoknak köszönhetően szerző történet-

írók ahonfoglalást is mintegy akalandozások szemüvegén keresztül szemlélték.

A„pogány”, „barbár”, „bárdolatlan” magyarok megítélése az ezredfordulón,

akereszténység felvételével esett át gyökeres változáson. Amagyar fenyegetés

megszűnését látható hálával fogadták Európa írástudói: akeresztény magyar

állam megalapítójáról, I.(Szent) István királyról 1526-ig körülbelül ötszáz kül-

földi krónikás emlékezett meg.

A„békétlen”, pogány magyarok „békés” keresz-

ténnyé válása olyan fontos eseménynek számított, amely félezer évvel később

is helyet kapott akrónikákban, sőt, aróla szóló tudósítások száma évszázadról

évszázadra gyarapodott – nincs még egy békés eseménye aközépkori magyar tör-

ténelemnek, amely ilyen széles körben tett szert ismertségre. István király jó híre

visszamenőleg is javított amagyarok megítélésén. Atörténetírók ettől kezdve

akalandozásokat is bizonyos megértéssel tárgyalták, olyan eseményként, amely –

mentségül szólva – még amagyarok megkeresztelkedése előtt történt.

Aforrásrészeket eredeti nyelven közreadó CFH mellett akorszak forrásai több magyar nyelvű

kiadásban is megjelentek: MHK; MEH; HKÍF.

Gombos 1988 [1938]: 631.

„Hungari adhuc pagani”, „Hungari ante baptismum”, stb. Ajelenséget említi, apéldákat össze-

gyűjti, felsorolja Gombos 1988 [1938]: 638.

1 2 ... 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 16

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1509/17