
G. Etényi Nóra • Toposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 121
Azélvezetes, sokszínű, akövetség útját, ellátását, atörökökkel való diplomáciai
tárgyalások módját, szertartását is ismertető,
44
kis metszetekkel illusztrált könyv
rövid időn belül hat kiadást ért meg. Azekkor Nürnbergben prédikáló Schweig-
ger szervezte meg Johann Wild nürnbergi polgár művének kiadását is. Az1604-
ben Érsekújvár környékén török fogságba esett Wild élvezetesen foglalta össze
fordulatokban gazdag, tízéves konstantinápolyi viszontagságait,
45
egyfajta alul-
nézeti képet adva avárosról és atörökök szokásairól. Aleírásokban megjelenő
török követség nemcsak abékekötés fontossága, hanem egzotikuma miatt is sze-
repelt.
46
Maximilian Brandstetter tollából pedig azsitvatoroki béke okmányait
kicserélő, Sigmund Herberstein és Rimay János vezette követség részletes úti-
beszámolója áll arendelkezésünkre. Amű saját korában végül nem jelent meg
nyomtatásban.
47
Brandstetter összegezte az utazás során ahódoltsági városokban
és atörök területen látottakat, és utalt adiplomáciai tárgyalások nehézségeire is.
Stephan Gerlach, aki szintén Rudolf császár nevében, Ungnad Daviddal indult
aPortára 1573-ban, akövetség útjáról készített összegzést, ám útinaplóját majd
csak az unokája adta ki 1674-ben.
48
Akiadók számára fontos az üzleti érdek, és
amagyar vonatkozású információk iránti igény ekkoriban igen erős volt. Ezt jelzi
például az atény, hogy ajó és gyors tollú, afélévente megjelenő vásári füzeteket
szerkesztő Erasmus Francisci
49
1664-ben magyarországi városleírásait atörök és
magyar országleírásában is közzétette.
A legrészletesebb háttérismeretet akora újkorban azonban elsősorban az igen
népszerű országleírások, geográ ai munkák adják, amelyekben az egyes városok
és települések betűrendben követik egymást. Azútleírások szempontrendszerét
és nézőpontját szívesen alkalmazó összegzések sokszor valóságos utazásnak tűnő
módon mutatják be aDuna menti városok történetét, ezzel is érzékeltetve ezek-
nek agazdasági, politikai és katonai egymásra utaltságát.
Az útleírások és avárostörténetek szórakoztató módon, olvasmányos for-
mában készültek, ugyanakkor tükrözik amegváltozó tudományos elvárást is.
50
Akorábbiakhoz képest a17. századi ábrázolásokon már nem elsősorban arep-
rezentatív épületek kerültek aközéppontba, hanem sokkal inkább agazdasági
szempontból meghatározó tényezők. Egyre részletesebbé vált az elővárosok
ábrázolása, ahol amalmok, kézművesműhelyek, kovácsok, fürdők, fogadók,
marhaistállók és kertek találhatók, és ahonnan az adott városok mezőgazda-
sági adottságai is kiolvashatók.
51
Ennek nyomán egyáltalán nem meglepő, hogy
44
Dilger 1967; Hösch – Nehring (Hrsg.) 1995; Teply 1968.
45
Wild 1964 [1604]; Németh S.1996: 197, 199.
46
Szakály 1983; Fenyvesi 1986; Ágoston 1997.
47
Nehring 1983; Brandstetter 2001.
48
Stephan Gerlach: Tage-buch. Andie Ottomanischen Pforte zu Constantinople a/jointfilesconvert/425059/bgefertigten und
durch den [...] Hn. David Ungnad [...] vollbrachten Gesandscha t (Frankfurt am Main, 1674).
Magyar vonatkozású részeket kiadta Kovács 1986: 89–258. Lásd még Németh S.1996: 193.
49
Dünnhaupt 1975, 1977.
50
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 101–108 (Frank-Dietrich Jakob).
51
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 103 (Frank-Dietrich Jakob).
Komentarze do niniejszej Instrukcji