Philips AZ1509/17 Instrukcja Użytkownika Strona 123

  • Pobierz
  • Dodaj do moich podręczników
  • Drukuj
  • Strona
    / 211
  • Spis treści
  • BOOKMARKI
  • Oceniono. / 5. Na podstawie oceny klientów
Przeglądanie stron 122
G. Etényi NóraToposzok és újítások a kora újkori Magyarországképben… 121
Azélvezetes, sokszínű, akövetség útját, ellátását, atörökökkel való diplomáciai
tárgyalások módját, szertartását is ismertető,
44
kis metszetekkel illusztrált könyv
rövid időn belül hat kiadást ért meg. Azekkor Nürnbergben prédikáló Schweig-
ger szervezte meg Johann Wild nürnbergi polgár művének kiadását is. Az1604-
ben Érsekújvár környékén török fogságba esett Wild élvezetesen foglalta össze
fordulatokban gazdag, tízéves konstantinápolyi viszontagságait,
45
egyfajta alul-
nézeti képet adva avárosról és atörökök szokásairól. Aleírásokban megjelenő
török követség nemcsak abékekötés fontossága, hanem egzotikuma miatt is sze-
repelt.
46
Maximilian Brandstetter tollából pedig azsitvatoroki béke okmányait
kicserélő, Sigmund Herberstein és Rimay János vezette követség részletes úti-
beszámolója áll arendelkezésünkre. Amű saját korában végül nem jelent meg
nyomtatásban.
47
Brandstetter összegezte az utazás során ahódoltsági városokban
és atörök területen látottakat, és utalt adiplomáciai tárgyalások nehézségeire is.
Stephan Gerlach, aki szintén Rudolf császár nevében, Ungnad Daviddal indult
aPortára 1573-ban, akövetség útjáról készített összegzést, ám útinaplóját majd
csak az unokája adta ki 1674-ben.
48
Akiadók számára fontos az üzleti érdek, és
amagyar vonatkozású információk iránti igény ekkoriban igen erős volt. Ezt jelzi
például az atény, hogy ajó és gyors tollú, afélévente megjelenő vásári füzeteket
szerkesztő Erasmus Francisci
49
1664-ben magyarországi városleírásait atörök és
magyar országleírásában is közzétette.
A legrészletesebb háttérismeretet akora újkorban azonban elsősorban az igen
népszerű országleírások, geográ ai munkák adják, amelyekben az egyes városok
és települések betűrendben követik egymást. Azútleírások szempontrendszerét
és nézőpontját szívesen alkalmazó összegzések sokszor valóságos utazásnak tűnő
módon mutatják be aDuna menti városok történetét, ezzel is érzékeltetve ezek-
nek agazdasági, politikai és katonai egymásra utaltságát.
Az útleírások és avárostörténetek szórakoztató módon, olvasmányos for-
mában készültek, ugyanakkor tükrözik amegváltozó tudományos elvárást is.
50
Akorábbiakhoz képest a17. századi ábrázolásokon már nem elsősorban arep-
rezentatív épületek kerültek aközéppontba, hanem sokkal inkább agazdasági
szempontból meghatározó tényezők. Egyre részletesebbé vált az elővárosok
ábrázolása, ahol amalmok, kézművesműhelyek, kovácsok, fürdők, fogadók,
marhaistállók és kertek találhatók, és ahonnan az adott városok mezőgazda-
sági adottságai is kiolvashatók.
51
Ennek nyomán egyáltalán nem meglepő, hogy
44
Dilger 1967; Hösch – Nehring (Hrsg.) 1995; Teply 1968.
45
Wild 1964 [1604]; Németh S.1996: 197, 199.
46
Szakály 1983; Fenyvesi 1986; Ágoston 1997.
47
Nehring 1983; Brandstetter 2001.
48
Stephan Gerlach: Tage-buch. Andie Ottomanischen Pforte zu Constantinople a/jointfilesconvert/425059/bgefertigten und
durch den [...] Hn. David Ungnad [...] vollbrachten Gesandscha t (Frankfurt am Main, 1674).
Magyar vonatkozású részeket kiadta Kovács 1986: 89–258. Lásd még Németh S.1996: 193.
49
Dünnhaupt 1975, 1977.
50
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 101–108 (Frank-Dietrich Jakob).
51
Behringer – Roeck (Hrsg.) 1999: 103 (Frank-Dietrich Jakob).
Przeglądanie stron 122
1 2 ... 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 ... 210 211

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag