
KÖNYVEK • Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra 175
feldolgozásában szerencsés többletet nyújt – aszámára otthonos – művészettör-
ténészi látásmód. Akötetben szereplő témák bizonyítják aszerző Erdély törté-
nete iránti érdeklődését, mivel aválogatott írások zöme Erdélyhez kötődik.
Az öt fejezetbe csoportosított, huszonnégy tanulmány jól körülhatárolja
aszerző érdeklődését, történészi munkamódszerét. Akötet tanulmányai akövet-
kező fejezetekbe szerveződnek: Akörnyezet és szimbólumai; Jelvény, stigma, jelkép,
embléma, gesztus; Kultusz és kultuszhely; Adalékok az Erdélyi Fejedelemség magyar
királysági és nyugat-európai kapcsolataihoz; Udvari szokások.
Annak ellenére, hogy akötet ajelképek és szimbólumok világán át közelíti
meg akora újkori társadalmi valóságot, számos érdekes adalékot nyújt ahagyo-
mányos történetírás számára is, de sajátos megközelítési módja elsősorban újabb
értelmezési utaknak nyit lehetőséget. Ahuszonnégy tanulmányból különösen
atörténeti-ökológiai elemzések, afegyvereket, mint jelképet tárgyaló, aBocskai
István és János Zsigmond közötti kapcsolatot elemző, az V.Károly és az erdélyi
szászok, valamint aBethlen Gábor lakodalmára készült ötvösművészeti remekek-
ről szóló tanulmányok keltik fel az olvasó érdeklődését.
A környezet és szimbólumai címet viselő első fejezetben atermészeti környe-
zettel kapcsolatos három tanulmány olvasható. Azelső két tanulmány vadá-
szati témájú („Pannonia ursa”. Nagy Lajos király medvevadászata ürügyén, illetve
„Avad elejtése”. Avadászat szimbolikus felfogása a17. századi Magyarországon),
aharmadik pedig alakókörnyezetre, és annak szimbólumaira összpontosít
(Államfér ból szerzetes. Azalvinci környezet és Fráter György szerepváltása). Efeje-
zet tanulmányaiban tetten érhetők amagyar történeti-ökológiai kutatások hatá-
sai és módszerei. Atanulmányokból kiderül, hogy amedvéket például már az
ókorban is Pannoniából szállították arómai cirkuszi játékokhoz, illetve, hogy
a„Névtelen minorita” értelmezésében Nagy Lajosnak 1353 késő telén, Zólyom
környékén azért kellett egy medvével szembeszállnia, mert anagyvadat Isten
agőgös és felfuvalkodott király megleckéztetésére küldte, miközben aferences
felfogás szerint az isteni akarat nem kívánta akirály tényleges vesztét. Aszerző
szerint Fráter Györgyöt nem az alvinci kastélyban ölték meg, az épületet aSzent
Korona átadása után abarát Giovanni Battista Castaldonak, a„király képének”
kínálta fel szállásul, őmaga pedig apalota előterében még álló, domonkos szer-
zeteskolostor egyik épületrészébe költözött át. Aszimbolikus lakhelyválasztással
így utolsó napján visszatért szerzetesi, szellemi gyökereihez.
A második fejezet Jelvény, stigma, jelkép, embléma, gesztus cím alatt hat tanul-
mányt egyesít. Ameztelen kard avegyes-házi királyok hatalmi szimbolikájában
című tanulmány ráirányítja a gyelmet arra, hogy ameztelen kard aközponti
hatalom reprezentációjában milyen jelentős szerepet játszott. Ezek atartalmak,
mint ahogy atanulmány erre jól dokumentáltan rámutat, jelen vannak mind
amagyar, mind anyugat-, illetve közép-európai középkori szertartásokban.
Anádor, mint legfőbb hadúr, az igazságszolgáltatás élén álló király, anémet–
római császári ambíciókkal megjelenő Mátyás egyaránt használták ezt aszimbó-
lumot. Szabó Péter, akora újkori gyászszertartások kiváló ismerője, munkássága
Komentarze do niniejszej Instrukcji