Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 70)

Elengedhetetlen volt a területek pontos összeírása, amely feladatra már köz-

vetlenül a háború végét követően, 1945. június 12-én felállították a Mezőgazdasági és

Erdészeti Minisztérium Összeíró Bizottságát. Az Összeíró Bizottság ún. járási bizott-

ságokat hozott létre, amelyek 1946 januárjáig elvégezték a rájuk bízott munkát.

Sok

helyütt gondot okozott, hogy a lakosok a háborúban megrongálódott (vagy régebbi)

házukból egyszerűen átköltöztek egy elhagyott, jobb állapotú házba, és gyakran a

földeket is önkényesen vették művelés alá. A hatóságok úgy döntöttek, hogy e csalá-

doknak vissza kell térniük eredeti lakhelyükre (erre határidőt szabtak meg). A másik

problémát az ún. mudzsahirok

okozták, akik Bosznia-Hercegovina területéről mene-

kültek el, és szintén üresen maradt házakban telepedtek meg. A dokumentumok tanul-

sága szerint létszámuk összesen mintegy 24 000 fő lehetett. Egy részüket az NDH

idején telepítették horvát területekre, és a boszniai munkaerőhiány is amellett szólt,

hogy visszatelepítsék őket a szülőföldjükre. Ez nemsokára meg is történt, körülbelül

7000 család kényszerült visszaköltözni Boszniába.

Az említett csoportokon kívül

végleg elkobozták az NDH idején, adomány útján szerzett birtokokat is.

A politikai előkészítés szempontjából a kormány részéről a legfontosabb lé-

pés a Telepítésügyi Minisztérium (Ministarstvo kolonizacije) létrehozása volt, mely-

nek vezetője Sreten Vukosavljevié lett. A reform előkészítését az új minisztérium, a

Mezőgazdasági Minisztérium és az új hatalom egyéb szervei végezték. Az alapelgon-

dolás az volt, hogy pontosan felmérik, melyik jugoszláv tagköztársaság rendelkezik

népességfölösleggel és melyik szabad termőfölddel, majd pedig telepítésekkel oldják

meg mindkét térség „problémáját" (maximum 1,5 hektár földet osztva a családok

minden tagjára számítva). Az agrárkérdés megoldását tehát főleg a telepítési politiká-

ban látták. Sokáig nem volt világos, hogy a kommunista vezetés a földet magántulaj-

donba akarja-e adni, amint azt Edvard Kardelj, a kormány alelnöke javasolta, vagy a

parasztok csak használatba kapják az állami tulajdonban maradt földet, miként Moša

Pijade, az AVNOJ elnökségének alelnöke indítványozta. Végül az előbbi mellett dön-

töttek, és rögzítették, hogy földet csak olyan személy kaphat, aki azt meg is műveli.

Az állami kézben maradó birtokoknak azt a szerepet szánták, hogy a rajtuk folyó ter-

melés „példaként szolgáljon" a kis- és középbirtokon élőknek, valamint a városokat

ellássa élelemmel.

Jogi szabályozás, az agrárreform végrehajtását végző szervek

A birtokviszonyok rendezésével kapcsolatos első jelentős határozat 1944. november

21-én született: Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) elnöksége

az ellenség vagyonának állami tulajdonba vételéről határozott. Ezt követően sorra

születtek a birtokviszonyokat szabályozó törvények és határozatok. Az agrárreformról

és a telepítésről rendelkező törvényt már 1945. augusztus 23-án meghozták, majd 1946

márciusában kiegészítették azt.

' Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyhangúlag megsza-

vazta a törvényt, holott előtte sok kritikusa akadt, akik elhamarkodott lépésnek tartot-

ták a törvény elfogadását. A törvény két alapelvéről már volt szó: 1) a föld azt illeti

meg, aki azt megműveli, 2) az adományozott birtok az új birtokos magántulajdonává

válik.

A törvény 24. cikke azonban kimondta, hogy a föld tulajdonosa a kapott föld-

birtokot 20 évig nem oszthatja fel, nem adhatja el, nem műveltetheti haszonbérletben,

és az elzálogosítást is megtiltották. Az agrárreformról és a telepítésről rendelkező

törvény hat részből állt. Az általános rendeletek mellett különösen a birtokok kisajátí-

1 2 ... 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 ... 183 184

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Strona 70

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1412