Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 170)

szerkezete egységes, hanem mert azonos kronológiai határokat alkalmaztak ezen különböző sorsú történelmi

régiókból álló, nagy földrajzi terület egésze számára, melynek sarokszámai: 1000, 1204, 1389, 1453 (1526),

1569, 1654, 1725, 1800. Nyilvánvalóan nehéz olyan évszámokat találni, amelyek egységesen kijelölik e

hatalmas terület történelmi fordulópontjait, s más dátumok mellé nem kevésbé fajsúlyos argumentációt

lehetett volna rendelni (1236-1242, a tatárjárás Kelet-Európában, ami az egész térség fejlődésére nézve

nagy hatással volt, 1478, Novgorod bukása, 1541, a középkori Magyarország bukása stb.).

A kérdés a közép-kelet-európai, valamint a balkáni régió „egybetartozásáról", az egyes régiók

határairól, strukturális hasonlóságairól és különbségeiről ina is aktuális, ám a könyv célja mégiscsak az,

hogy bemutassa a felvilágosodás és a 19. század, tehát a mai Európa-fogalmak kialakulása előtti

fejlődéstörténet főbb jellemzőit, s összehasonlítást adjon az egyes történeti régiókról. Sashalmi Endre

szerkesztő joggal mutat rá a régió fogalmának változó voltára, s arra, hogy a régióhatárok sokszor ideológiai

konstrukciók termékei. Még a látszólag „egzakt" földrajzi választóvonalak is képlékenyek, nem beszélve a

regionális különbségekről. Európa keleti határának például az antikvitástól az újkorig a Don folyó számított,

s csak a 18. században, V. N. Tatyiscsev orosz történész-enciklopédista (kormányzó, városalapító)

munkásságnak eredményeképpen terjedt el a nézet arról, hogy Európa keleti határa az Urál, s ilyeténképpen

Moszkóvia 16. századtól kezdődő keleti expanziójának hódításai, a Volga-Urál vidéke, amelyet korábban a

barbár „Szkítia" (S. Herberstein), „Szarmatia" (Miechowi Mátyás), „Tartaria" (N. Witscn) részének

tekintettek, geográfiailag Európa részei lett. Ebből is látszik, hogy az Európa-fogalom nem földrajzi

meghatározottságú, hanem elvi-ideológiai konstrukció. Erre a közelmúlt is példákat szolgáltat: lényegében a

szemünk előtt zajlik az Európai Unió és Európa fogalmának egymásba mosódása a köznapi nyelvben.

Másrészről tagadhatatlan, hogy a régiók és alrégiók közt jelentős különbségek vannak, s nemcsak

„civilizációs" jellegűek (keleti kereszténység és nyugati kereszténység, nomádok és letelepedettek, etnikai-

kulturális törésvonalak), hanem az egyes alrégiókon belül is különböző alternatívák versengtek egymással.

Ezek nemcsak politikai-hatalmi értelemben rivalizáltak, hanem eltérő mentális, kulturális modelleket

testesítettek meg: a legjobb példa erre talán Moszkva és Novgorod küzdelme, amely jóval több volt

egyszerű hatalmi versengésnél. Novgorod, valamint az általa képviselt, alulról szerveződő, választolt

képviselőkkel rendelkező, „demokratikus", „nordikus" tradíciójú („szevernoszty") berendezkedés bukása az

erős hatalomcentralizációval, militarizmussal, messianizmussal jellemezhető, részben az Arany Horda

politikai-kulturális felépítését adaptáló moszkvai modellel szemben kolosszális következményekkel járt

egész Kelet-, sőt hosszú távon Közép-Európa történetére is (Fojiobhőb A. B.: Hop/tH3M n Op/unM b

pyccKOH HCTOpiiH. In: HoBropoaCKasi 3eM;iJi - Ypan - 3anantia>i Cnőiipb. I. EKaTepiiHŐypr, 2009. 204—

217.).

A kötet jól bemutatja azokat a strukturális azonosságokat és különbségeket, amelyek az egyes

országokat, alrégiókat jellemzik. Font Márta például részletesen foglalkozik a Rusz és a Nyugat közti

strukturális különbségekkel, sajátosságokkal, mint például a koronázás vagy annak hiánya, valamint a

vitatott genezisü vecse. A Ruszban nem voltak szabad városok, a vecse nem rendelkezett belső jogi,

igazságszolgáltatási autonómiával. Fontos eltérés a Nyugattól a földbirtokviszonyok kezdetleges volta, s

talán nem túlzás arra gondolni, hogy az 1097-es ljubecsi megállapodásban - miszerint a fejedelmek öröklik

atyáik földjét - merült föl első ízben a föld magántulajdonként való értelmezése. Ugyanakkor merész

párhuzamokkal is találkozhatunk a kötetben, például a középkori szerb sabor és a kora újkori orosz zemszkij

szobor egybevetéséről.

Véleményem szerint vitatható az elképzelés, miszerint a Lengyelországtól az Urálig, a

Baltikumtól a Balkánig terjedő hatalmas, különböző etnikai, vallási, kulturális törésvonalakkal szabdalt

földrajzi térség története azonos kronológiai keretek között megragadható, mégis az oívasók remek

szakemberek által írt, adatgazdag kézikönyvet vehetnek kezükbe Közép- és Kelet-Európa középkori, kora

újkori és újkori történetéről. A kötet egy érdekes szellemi kísérletet reprezentál.

Gyóni Gábor

BODNÁR ERZSÉBET

A KELETI KÉRDÉS ÉS A BALKÁN AZ OROSZ KÜLPOLITIKÁBAN A 19. SZÁZAD ELSŐ

FELÉBEN

Budapest, Hungarovox, 2008. 223 p.

Bodnár Erzsébet neve jól ismert az Oroszország, a keleti kérdés és a Balkán 19. század története iránt

érdeklődők előtt. A 2008-ban megjelent tanulmánykötet 12 munkát tartalmaz, melyek a 18. század végétől a

19. század közepéig adnak bepillantást Oroszország keleti politikájába, illetve az itáliai ügyekkel

kapcsolatos állásfoglalásába. A kiadvány olyan tanulmányokat gyűjt össze, melyek folyóiratokban,

tanulmány- és konferenciakötetekben korábban már napvilágot láttak. A kötet felosztása tematikus és

kronologikus. A keleti kérdésben követett orosz külpolitikával nyolc, a keleti kérdés speciálisabb

1 2 ... 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 ... 183 184

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Strona 170

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1412