Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 177)

a Szovjetunió számára fontosabb volt, mint Kínának. Ennek azonban nem elsősorban ideológiai okai voltak.

A stratégiai és gazdasági megfontolások legalább olyan fontosak voltak a békés egymás melle.tt élés

különböző, szovjet és kínai megítélésekor.

A szovjet vezetésnek érdekében állt a közeledés az Egyesült Államokhoz, mivel nyilvánvalóvá

vált számára, hogy a hidegháborús ellentét jelentősen megterhelte a szovjet gazdaságot (47. o.). Kína

számára ugyanakkor az Egyesült Államok fenyegetést jelentett, egyrészt közvetlen biztonsági szempontból,

másrészt azért, mert hozzájárulhatott az ország megosztottságának fenntartásához. A nemzeti szuverenitás és

a területi integritás a KKP számára a legfontosabb, az állampárt hazai és nemzetközi legitimitását alapjaiban

meghatározó célok közé tartozott. A kínai vezetés nem tekinthette Kína nemzeti érdekeit szolgáló lépésnek a

közeledést egy olyan nagyhatalomhoz, amely katonákat állomásoztat Tajvanon és a térségben. A szovjet

stratégiai cél - a Nyugattal fennálló feszültség enyhítése - szemben állt Mao azon szándékával, hogy

megszerezze az USA által támogatott Tajvan feletti fennhatóságot. Peking tehát egy stratégiai kérdés, a

Tajvan miatt megromló kínai-amerikai viszony következtében nem támogatta a békés egymás mellett élés

szovjet politikáját.

Hruscsov két, egymással szembenálló stratégiai célt egyszerre kívánt elérni. Egyrészt fenn akarta

; tartani a partneri kapcsolatot az egyre kiszámíthatatlanabb, harcosan antiimperialista kínaiakkal, miközben

érvényre akarta juttatni az enyhülés politikáját a fő riválisával, az Egyesült Államokkal fenntartott

viszonyában. Mao a szovjet-amerikai közeledésből azt a következtetést vonta le, hogy a szovjet-kínai

szövetség többé semmiféle haszonnal nem jár a KNK biztonsága és gazdasági fejlődése számára. Az

értékelések különbsége a két ország globális helyzetének különbségeiből adódott.

A két szövetséges partner egyenlőtlen helyzetének egy másik következménye a katonai doktrínák

különbsége. A kínai politika 1958-ban bekövetkezett általános radikalizálódása legalább annyira oka, mint

következménye a különböző stratégiai megfontolásoknak. A Szovjetunió a KNK-t - Kelet-Európához

hasonlóan - biztos, alárendelt partnernek tekintette. A szovjet vezetés ezért teljes lelki nyugalommal tett

olyan katonai együttműködésre (közös tengeralattjáró-flotta létrehozására) javaslatot, amely bántotta a

kínaiaknak az ország szuverenitására vonatkozó érzékenységét. Az 1958-as szovjet javaslat elutasítása az

önerőre támaszkodó, önálló kínai honvédelmi elképzelések egyik első egyértelmű megnyilvánulása volt.

• Ekkor már semmiféle együttműködés nem illett bele Kína katonai doktrínájába. Mao ellenzett mindenféle

külső kontrollt tengeralattjáró-flottája fölött, amelynek lehetséges feladatai között Tajvan felszabadítása is

szerepelt (93. o.).

Az önálló kínai katonai doktrína nemzetközi vonatkozásaira jó példa a Vietnam kérdésében

kialakult nézeteltérés. A vietnami háború kapcsán Peking és Moszkva között kialakult versengés és vita

elemzése lehetőséget nyújtott volna annak az állításnak a bizonyítására, hogy a Vietnam körül kialakult

szovjet-kínai szembenállás mögött a nemzeti érdekek konfliktusa - Kínának azon szándéka, hogy kizárja a

szovjet befolyást (336. o.) - húzódott meg. Lüthi csak annyit ír, hogy a térség legnagyobb országaként Kína

úgy igyekezett megjelenni, mint a természetes vezető (304. o.), de nem teszi hozzá, hogy ez a természetes

vezető szerep évszázados hagyományokra tekint vissza, mivel a mai Vietnam területe az ókortól kezdve a

kínai érdekszféra és kulturális befolyási övezet részét képezte. Véleményem szerint a kínai lépések mögött

az a félelem húzódott meg, hogy a Szovjetunió a háborút a saját céljaira kívánja felhasználni, és hogy a

szovjet részvétel lehetővé teheti Moszkva számára a Hanoi külpolitikája fölötti ellenőrzést. Ha a kínaiak

együttműködtek volna a szovjetekkel, hagyományos érdekszférájuk a katonailag erősebb partner akaratának

lett volna alárendelve. Nyilvánvaló, hogy az ideológiai vitákra történő hivatkozás kínai részről csak ürügy

volt az együttműködés elutasításához.

Lüthi érvrendszerének különösen erős és meggyőző eleme a Mao bel- és külpolitikai

megfontolásai közötti szoros összefüggés tárgyalása. A kínai-szovjet szakítást az események logikus

láncolataként mutatja be, amely abból eredt, hogy Mao saját belpolitikai érdekeinek eléréséhez hajlandó volt

kockára tenni a szovjet-kínai szövetséget is (86. o.). 1956 után Mao kétfrontos (hazai és nemzetközi) harcot

folytatott, amelynek célja az volt, hogy ideológiai köntösbe bújtatott taktikai lépéseivel biztosítsa a maga

számára a vezető szerepet a hazai és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az utóbbi, vagyis a Peking és

Moszkva közötti hatalmi vetélkedés volt az, ami a hatvanas évek közepére a kínai-szovjet szakításhoz

vezetett. 1962-re Mao már úgy érezte, hogy a partnerség ellenőrzött összeomlása sokkal nagyobb haszonnal

kecsegtet számára, mint a Moszkvával fenntartott kapcsolat megújítása (244. o.). Másrészt a külpolitikában

aratott ideológiai győzelem fegyverként szolgált az elnök számára a belpolitikai problémák megoldásához

is. A szerző megállapítja, hogy ilyen körülmények között a szovjetek vagy a Romániához hasonló kívülállók

bármiféle arra irányuló kísérletei, hogy véget vessenek az ideológiai támadásoknak, kudarcra voltak ítélve

(300. o.).

A történet általában véve nem ismeretlen, de az újonnan kutathatóvá vált források

felhasználásával a szerző fontos részletekkel színesíti a képet, és jól megalapozott kapcsolatokat hoz létre a

kínai külpolitika lépései és a belpolitikai folyamatok, valamint a hazai megfontolások és a külpolitikai

lépések között. Lüthi Mao külpolitikai lépéseinek nem csupán a hazai hátterét tárja fel, hanem a belpolitikai

1 2 ... 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Strona 177

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1412