Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Strona 107

  • Pobierz
  • Dodaj do moich podręczników
  • Drukuj
  • Strona
    / 184
  • Spis treści
  • BOOKMARKI
  • Oceniono. / 5. Na podstawie oceny klientów
Przeglądanie stron 106
17
mon levőkre. Végül az új francia keleti politikának gazdasági vetülete is volt, mégpe-
dig az, hogy piacot teremtsen a francia ipar számára.
Akárcsak az 1870 óta eltelt korszak minden fordulópontjánál, az 1980-as de-
d végén is Franciaország külpolitikáját a Németországhoz fűződő viszony határozta
meg.g kísértettek a múlt árnyai. Párizs kifejezetten tartott a német egyesüléstől,
akárcsak a londoni vezetés. A brit és a francia vezetők igyekeztek közös platformot
találni. Thatcher, aki németellenes érzelmeket vallott, valamilyenféle konföderációt
képzelt el at Németország között. Mitterrand kifejtette, amikor veszély leselkedett,
Franciaország és Anglia mindig különleges kapcsolatokat létesített.,Ennek most ismét
elérkezett az ideje." Az elnök Kelet-Berlinbe is ellátogatott, hogy lassítsa az egyesülési
folyamatot, mondván, hogy „az NDK-nak és Franciaországnakg sok közös teendő-
je van". Franciaországg a korábbinál is jobban igyekezett Németországot az unió-
hoz kötni, ami elvezetett Maastrichthoz (Lundestad).r Bonn szerette volna össze-
hangolni keleti politikáját Párizzsal, Mitterrand erre nem volt hajlandó. Franciaország
elutasította a nukleáris politikával kapcsolatos konzultáció intenzívebbé tételére vo-
natkozó német kívánságot is. Németország pedig lelassította az európai gazdasági és
monetáris unióhoz vezető folyamatot. Mitterrand számára az európai integráció mélyí-
tése vált az első számú prioritássá, mint a hidegháború közelgő lezárására adandó
legmegfelelőbb válasz (Bozo). Ez azzal magyarázható, hogy az 1989-es annus
mirabilis során Franciaország status quo hatalom volt, amely tartott a kelet-európai
fejlemények francia szempontból negatívnak vélt következményeitől. Vagyis attól,
hogy megbomlik a Nyugat kohéziója, miközben a Szovjetunió távlati céljai nem vál-
toznak. Franciaország képtelen volt alkalmazkodni a gyorsan kibontakozó kelet-
európai fejleményekhez, de a nyugati integráció felgyorsításának igénye azzal is ma-
gyarázható, hogy Párizs így akarta megteremteni a keleti változásokhoz a megfelelő
feltételeket.
A rendszerváltást követően továbbra is a stabilitás fenntartása volt a francia
politika célja, ami a délszláv háború miattg inkább felértékelődött. Emiatt a francia
politika szorgalmazta a nyugati integráció kiterjesztését azokra a volt keleti tömbhöz
tartozó országokra, amelyek arra a leginkább érettek voltak.
Nagy-Britannia és Kelet-Európa
Nagy-Britannia hagyományos kelet-európai politikája fontosabbnak tartotta a térség
stabilitását, mint az önrendelkezését. A pozitív érdekek hiányának tulajdonítható, hogy
szinte semmi ellenállást nem tanúsított, amikor a terület Németország, majd a Szovjet-
unió hegemóniája alá került. És ezzel magyarázható az óvatos és csupán gazdasági
érdeklődést mutató brit politika a második világháború és a rendszerváltás között.
London ugyan biztonsági kihívást látott abban, hogy a Szovjetunió megszállva tartotta
Kelet-Közép-Európát, de abban is, hogy a térségben kirobbanó forradalmi megmozdu-
lások veszélybe sodorhatják a kontinens biztonságát. Ezért abban bíztak, hogy a helyi
kommunista rezsimek reformokat vezetnek be az elégedetlenség féken tartására
(Hughes). Akárcsak Franciaország vagy Németország, Nagy-Britannia is a status quo
fenntartásában és a kommunista rendszerek lassú, evolúciós jellegű átalakulásában
volt érdekelt. Úgy vélték, a szovjetek és a kliensállamok közötti konfliktusok veszé-
lyeztetik a kontinentális stabilitást. Attól is tartani lehetett, hogy a kommunista rend-
szerek összeomlása miatt felélednek a regionális konfliktusok, esetleg Németország
ismét kiterjeszti hegemóniáját.
Przeglądanie stron 106
1 2 ... 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 ... 183 184

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag