
33
évek gazdasági, kulturális és tudományos kezdeményezéseinek eredményei beérjenek,
és Párizs tartós jelenlétét megalapozzák a térségben.
Franciaország kelet-közép-európai befolyásának maradandóságát az is aláás-
ta, hogy a nyugati hatalmak, így az amerikaiak, különösen pedig a nyugatnémetek a
korábbinál intenzívebben kezdtek érdeklődni térségünk iránt. Párizs e két legfontosabb
nyugati partnere ugyanis egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított az enyhülésnek a
kelet-nyugati kapcsolatokban. Washington előrehaladást remélt ettől a vietnami válság
megoldásában és a stratégiai fegyverek ellenőrzése terén; Bonn pedig - a szociálde-
mokrata párti Willy Brandt külügyminiszter hatására - az NDK-val való párbeszéd
alapjait próbálta annak révén lerakni. Csakhogy az Egyesült Államok és az NSZK
megközelítésében az enyhülés nem a blokkpolitika meghaladásának, az érdekszférák
megszüntetésének politikája volt, mint De Gaulle esetében, hanem - ahogyan ez az
1967 decemberében a NATO-ban elfogadott ún. Harmel-jelentésben leírtakból is kö-
vetkezik - a blokkok közti dialógus programja. A francia diplomácia csak passzív
szemlélője lehetett a nyugatnémet „Ostpolitik"-nak, vagyis az NSZK nyitásának és
tudatos kapcsolatépítésének a szovjet blokkal. De Gaulle azonban nemcsak attól félt,
hogy elveszíti a kelet-közép-európai országok és Nyugat-Németország közti kiváltsá-
gos közvetítő helyzetét, hanem attól is tartott, hogy a német sietségnek negatív követ-
kezményei lesznek. Bizalmasai körében annak a véleményének is hangot adott, hogy a
„prágai tavasz" leverése részben az NSZK túlzottan lendületes kelet-közép-európai,
különösen csehszlovákiai „előretörésének" tudható be.
47
Jegyzetek
* E tanulmány a Franciaország Kelet-Közép-Európa-politikája 1918-tól napjainkig címmel az OM NKFP
5/020/2001. számú projekt keretében készült (Grotius. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi
Tanulmányok Intézetének tudományos folyóirata. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=LZEOHF).
' Doise, Jean-Vaisse, Maurice: Diplomatie et outil militaire 1871-1991. Paris, Imprimerie Nationale -
Seuil, 1992. 602. IHEDN: Institut des hautes études de Défense nationale [Nemzetvédelmi Tanulmányok
Főiskolája],
2
Szakirodalom kifejezetten De Gaulle elnök külpolitikájáról: Cerny, C. Plűlip: The politics of Grandeur.
Ideological aspects of de Gaulle's foreign policy. Cambridge, Cambridge University Press, 1980; Feuilloley,
Paul: La France du général de Gaulle 1958-1969. De ľacte de foi ä ('ingratitude. Paris, L'Harmattan, 2001;
Gordon, Philip H.: A Certain Idea of France: French Security Policy and the Gaullist Legacy. Princeton,
Princeton University Press, 1993; Kulski, Wtadyslaw Wszebor: De Gaulle and the World. The French
Foreign Policy of the French Fifth Republic. Syracuse, Syracuse University Press, 1966; Reynaud, Paul: La
politique étrangěre du Gaullisme. Paris, R. Julliard, 1964; Seifaty, Simon: France, de Gaulle and Europe.
The policy of the Fourth and Fifth Republics toward the continent. Baltimore, Johns Hopkins University
Press, 1968; Va'isse, Maurice: La Grandeur. Politique étrangěre du général de Gaulle, 1958-1969. Paris,
Fayard, 1998. De Gaulle „keleti" politikájáról: Schreiber, Thomas: Les actions de la France ä l'Est ou Les
absences de Marianne. Paris-Montréal, L'Harmattan, 2000; Garadnai Zoltán: Kelet-Közép-Európa helye és
Magyarország szerepe De Gaulle tábornok Európa-politikájában (1958-1969). A francia
„détente-entente-coopération" politika lehetőségei, külső és belső korlátai. PhD értekezés, Budapesti
Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Program. A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok
1958-1969-es időszakáról megjelent publikációk: Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai
kapcsolatok története, 1945-1966. In: Külpolitika, 7. évf. 2001. 1-2. sz. 114-152.; Garadnai Zoltán: Péter
János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései). In:
Levéltári Közlemények, 74. évf. 2003. 1-2. sz. 135-158.; Garadnai Zoltán: A „békés egymás mellett élés"
értelmezése. In: Közei-Múlt. Húsz történet a 20. századból. Szerk. Majtényi György és Ring Orsolya.
Budapest, 2002; Morelle, Chantal: La Pologne et la Hongrie dans la diplomatic frangaise (1958-1969). In:
Cahiers de la Fondation Charles de Gaulle, 1999. 6. sz.; Morelle, Chantal: A francia-magyar kapcsolatok
De Gaulle elnöksége idején. In: Magyar Szemle, 1999. 3-4. sz. 63-77.
Komentarze do niniejszej Instrukcji