Philips AZ1201 Instrukcja Użytkownika Strona 31

  • Pobierz
  • Dodaj do moich podręczników
  • Drukuj
  • Strona
    / 43
  • Spis treści
  • BOOKMARKI
  • Oceniono. / 5. Na podstawie oceny klientów
Przeglądanie stron 30
által nem megoldható kérdések, fõként a csoportjogok és az autonómia
kérdései megfelelõ szabályozást nyerjenek” írja Christoph Pan a
FUEV által kidolgozott kisebbségvédelmi jogszabálytervezethez írt
elõszavában.
A kisebbségi érdekképviseletnek a politikai küzdelem
logikájánál fogva különben is nem az a dolga, hogy önmagát az eddig
elért nemzetközi kodifikáció mércéje szerint korlátozza, hanem az,
hogy a kisebbség politikai érdekeit megfogalmazza. Ezek az érdekek
pedig egyértelmûen a kollektív jogok elismerése, sõt kodifikációja
szükségességének irányába mutatnak.
Ezt példázzák az Európai Unióban bekövetkezett próbálkozások az
Unió tagállamaiban kötelezõ kisebbségvédelem, azaz népcsoportjog
elfogadtatására. Az 1988-ban Franz Ludwig Stauffenberg gróf az
Európai Parlament elé terjesztette Népcsoportjogi Charta címû hatá-
rozattervezete külön fejezetben sorolja fel az egyéni vagy személyi és
a közösségi jogokat a következõ megfogalmazásban: „Minden népcso-
porthoz tartozónak (személynek) joga van ...” és „A népcsoportoknak
közösségi joguk van ...”
A kollektív jogokkal szembeni ellenállás következtében a tervezetet
nem fogadták el. 1993-ban Siegbert Alber képviselõ újabb Népcsoport-
jogi Charta tervezetét nyújtotta be, amelyben áthidalta az egyéni és a
közösségi jogok dilemmáját. A tervezet szövege nem tartalmazza a
kollektív jogokat, mint külön fogalmat. Azonban kivétel nélkül vala-
mennyi jogot a népcsoportok és a hozzájuk tartozók számára kívánta
biztosítani a következõ megfogalmazásban: „A népcsoportoknak és a
hozzájuk tartozóknak joguk van...”
Ez a megfogalmazás annak a felfogásnak felel meg, hogy a kisebb-
ségi jogokat nem is szükséges jelzõsíteni és egyéni, valamint közösségi
jogokra osztani. Ez megfelel annak a koncepciónak, hogy a kisebbségi
jog mint emberi jog egy, oszthatatlan és jelzõsíthetetlen. Eszerint az
egyéni és a kollektív jogok vitája steril és „képtelenség a jogot aszerint
kétfelé osztani, hogy az emberek személyesen külön-külön részesül-
nek-e áldásaiból, vagy pedig egyszerre többen, együtt.”
Az Alber tervezet bizonyítja azt, hogy a kisebbségi jogok biztosítá-
sára az egyéni és a kollektív jogok vitáján túlmenõen is meg lehet
találni a jogi lehetõséget.
37
Przeglądanie stron 30
1 2 ... 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 ... 42 43

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag