
ra 1995. április 26-án az 1201-es ajánlást megerõsítette, és továbbra
is érvényben levõ, s az ET jövõbeni ellenõrzési tevékenysége során
figyelembe veendõ dokumentumnak nyilvánította.
Hogy a kisebbségekre vonatkozó normatív jogszabályok megalkotá-
sa milyen nehézségekbe ütközik, egyértelmûen szembeszökõ, ha átla-
pozzuk az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó
szakértõi bizottságának 1993. július 28-án készült jelentését.
A szakértõi
bizottság munkája során elsõsorban a kisebbségekhez tartozó szemé-
lyekrõl beszél, bár néhol – miként a bizottság nevében is – megjelenik
a kisebbségek védelme megfogalmazás, amelynek kollektív dimenziót
lehet adni. A nemzeti kisebbség fogalmát a következõkben próbálta
meghatározni:
– a csoport nagyságában kisebb, mint az állam lakosságának többi része;
– tagjai az állam területén élnek és/vagy annak állampolgárai, és
az államhoz hosszú idõ óta szoros és tartós kapcsolat fûzi õket;
– közös etnikai, kulturális, vallási és nyelvi vonásokkal rendelkez-
nek, amelyek megkülönböztetik a lakosság többi részétõl;
– kifejezik azon kívánságukat, hogy kisebbségként ismerjék el õket.
A szakértõk nem értettek egyet abban, hogy az újonnan bevándorolt
vendégmunkásokat és menekülteket kisebbségnek tekintsék-e vagy
nem. Konszenzus nem alakult ki, a fenti definíció pedig csak gyakorlati
megfontolásként került papírra. A szakértõk nagy része egyetértett
abban, hogy egy jogilag kötelezõ okmány elõfeltétele a jogalanyként
elfogadott nemzeti kisebbség definíciója, annak ellenére, hogy az
utóbbi idõben kialakult egy olyan vélemény is, miszerint a definíció
kidolgozása nem szükséges elõfeltétele a jogok kodifikációjának. A
kollektív jogok fogalma definíciója vitájában még ennél is súlyosabb
helyzet alakult ki. A szakértõk egy részének véleménye szerint a
kollektív jogok fogalma lételemében kapcsolódik a kisebbség fogalmá-
hoz. A kollektív jogoknak a nemzeti kisebbségre mint jogalanyra kell
irányulniuk. A nemzeti kisebbségek definíciója hiányában a kollektív
jogok fogalma sem definiálható. Egyes szakértõk azonban még azt is
kétségbe vonták, hogy a kollektív jogok az emberi jogokkal kapcsolatba
hozhatók. Ennek nyomán a bizottság elhatározta, hogy a kollektív
jogok definíciójának ügyét leveszi a napirendrõl. A szakértõk elismer-
27
Komentarze do niniejszej Instrukcji