
Az Európa Tanács keretegyezménye a nemzeti kisebbségek védelmérõl
Az ET 1993 októberében megtartott csúcstalálkozója határozata
alapján dolgozták ki és az ET miniszteri bizottsága 1994. november
10-én fogadta el, 1995 januárjától pedig megnyitotta aláírásra. Az
egyezményt az ET tagjain kívül bármely más állam aláírhatja, amely
részese az EBESZ-folyamatnak. Jelentõsége elsõsorban az, hogy ez az
elsõ a kisebbségvédelem teljes területét átfogó olyan ET-dokumentum,
amely eltérõen az eddigi politikai nyilatkozatoktól és ajánlásoktól,
jogilag kötelezõ. A kisebbségek definícióját nem tartalmazza. A szakér-
tõi bizottság úgy döntött, hogy mivel a nemzeti kisebbség definíciója
ügyében konszenzus nem alakítható ki, olyan pragmatikus megköze-
lítést alkalmaz, amely egyéni és egyetemes jellegû jogi elveket rögzít.
Ezért a definícióra nincs is szükség.
A védelem tárgya azonban a
nemzeti kisebbség, és az egyezmény az elsõ világháború után folyama-
tosságot mutató identitásjellemzõket (vallás, nyelv, hagyományok,
kulturális örökség; 5. cikk 2. §) õrzi meg. A nemzeti kisebbségek
kialakulását történelmi tényezõkre vezeti vissza, amikor megállapítja:
„Az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, hogy a nem-
zeti kisebbségek védelme alapvetõ fontosságú kontinensünk stabilitá-
sa, demokratikus fejlõdése, biztonsága és békéje szempontjából” (pre-
ambulum). A nemzeti kisebbségek és a kisebbségekhez tartozó szemé-
lyek védelmét az emberi jogok nemzetközi védelme szerves részének, a
nemzetközi együttmûködés keretébe tartozónak tekinti (I. szakasz 3
cikk 1.), tiltja a diszkriminációt (4. cikk), és védi a kisebbséghez tartozó
személyeket minden olyan akciótól, amely asszimilációjukra irányul
(5. cikk). Biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek
számára a kisebbségi nyelv szabad használatát magánbeszélgetésben
és nyilvánosan, a lehetõségek szerint a kisebbség és a hatóságok között,
a család és utónév kisebbségi nyelven való használatát, magánjellegû
információk közzétételét és a földrajzi megjelölések kiírásának jogát
a kisebbségek nyelvén. Az oktatásban elõírja a nemzeti kisebbségekhez
tatozó személyek számára az esélyegyenlõséget, a saját magánoktatás
létrehozásának, az anyanyelven történõ oktatásnak a jogát, ez utóbbit
a következõ megfogalmazásban: „Nemzeti kisebbségek által hagyomá-
nyosan és jelentõs számban lakott területeken elegendõ igény esetén
31
Komentarze do niniejszej Instrukcji