Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 53)

BÍRÓ LÁSZLÓ

AGRÁRREFORM ÉS KOLONIZÁCIÓ A KIRÁLYI JUGOSZLÁVIÁ-

BAN

Az első világháborút követően a kelet-európai országok zömében a társadalmi feszült-

ségeket okozó agrárkérdés rendezése érdekében az állam beavatkozott a tulajdonvi-

szonyokba. Nem volt ez másképpen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban sem, itt

azonban nemcsak a tulajdonviszonyokon kellett változtatni, hanem számos feudális

eredetű intézményt meg kellett szüntetni. Az agrárrendezést nehezítette, hogy a több

korábbi állam részeiből létrejött délszláv állam szinte mindegyik területén más jellegű

problémával kellett szembenézni. A regionális különbségek azonban nemcsak a bir-

tokszerkezetben és a parasztok jogállásában jelentkeztek, hanem az egyes vidékek

népességeltartó képességében is. A mindenkori kormányzatnak tehát oda kellett hat-

nia, hogy olyan agrárviszonyok jöjjenek létre, amelyek minden országrészben elősegí-

tik az emberek megélhetését.

Az agrárreform jogi rendezése

Az agrárreform és a kolonizáció rendezése szinte az egész királyi korszakon végighú-

zódott.

Nem jókkal az egyesülés után, 1919. január 6-án Sándor régensherceg kiált-

ványában kifejezésre juttatta, azt akarja, hogy azonnal induljon meg az agrárkérés

igazságos rendezése, vagyis a jobbágy- és a nagybirtokrendszer eltörlése. A földet -

igazságos kárpótlás mellett - a szegényparasztok között fel kell osztani. „Minden

szerb, horvát, szlovén gazda lesz a földjén. Szabad államunkban csak szabad földtulaj-

donosok lehetnek, és azok is lesznek." A kérdés rendezése érdekében Sándor megbízta

a kormányt, hogy hozzon létre egy bizottságot.

Alig néhány héttel a régens kiáltványa után, 1919. február 25-én kelt a kor-

mány határozata, az ún. ,Előzetes rendelkezések az agrárreform előkészítéséhez". A

rendelkezések eltörölték a kmetviszonyokat Bosznia-Hercegovinában, Montenegró és

Szerbia új területein, vagyis a parasztok jogi függését a földesuraiktól, a kmetek föld-

jük tulajdonosai lettek, az agákat kártérítés illeti meg (ennek mértékéről és a felmerülő

egyéb problémákról külön törvények fognak intézkedni). Az előző rendelkezéshez

hasonlóan Dalmáciában, Isztriában és az ország egyéb területein is megszüntették a

parasztok fennálló jogi függését a földesuraktól, vagyis a kolonátust és az ehhez ha-

sonló intézményeket. A kormányhatározat rendelkezett a nagybirtokok kisajátításáról

(mindenekelőtt ezeket a területeket kívánták a szegényparasztoknak, a hadirokkantak-

nak, -özvegyeknek és árváknak felosztani). Nagybirtoknak számítottak a hitbizomá-

nyok (fideicommissumok), a 100-500 hektár feletti megművelt területek,

a 100-500

hektár közötti birtokok, amelyeket egyetlen személynek adtak bérbe. Ezek kárpótlásá-

ról törvény intézkedik majd. Kárpótlás nélkül kisajátítják a Habsburg-dinasztia és a

háborúban Szerbiával szemben álló uralkodócsaládok tagjainak földjeit, valamint

azokat a birtokokat, amelyeket tulajdonosaik valamikor a Habsburgoktól kaptak. A

kisajátított területeket egyből felosztják, de amíg a végleges tulajdonba adásra nem

kerül sor, az állam bérletbe adja ezeket a területeket. A nagyobb erdőbirtokok kárpót-

lás mellett állami kézbe kerülnek. Az agrárreform végrehajtására a szociális miniszté-

rium felügyelete alatt külön szervezet alakul. Végezetül a kormányhatározat kimondta,

hogy az említett rendelkezések nem érvényesek az 1912 előtt Szerbiához tartozó terű-

1 2 ... 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 ... 183 184

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Brak uwag

Philips AZ1412 Instrukcja Użytkownika Strona 53

Komentarze do niniejszej Instrukcji

Powiązane produkty i podręczniki dla Nie Philips AZ1412