
28
értékelték a látogatást. A francia éš a szovjet küldöttség műszaki, tudományos és gaz-
dasági megállapodást írt alá. Egyezményt kötöttek a világűr békés célú felhasználásá-
nak tanulmányozásában való együttműködésről. Sőt közös politikai nyilatkozatot is
tettek, amelyben leszögezték: „Franciaország és a Szovjetunió számára is elsődleges
cél, hogy a kapcsolatok minden európai ország között normalizálódjanak, majd folya-
matosan fejlődjenek..." A magas szintű francia-szovjet kapcsolattartás további fo-
lyamatosságát jelzi, hogy 1966 decemberében a francia kormány több befolyásos tag-
ja, így Michel Debré gazdasági és pénzügyminiszter a Szovjetunióba utazott. Ugyan-
csak 1966. decemberben Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök egy hetet Francia-
országban töltött, ahol többször is fogadta őt De Gaulle. Sőt 1967 első felében
Koszigin néhány héten belül kétszer is megfordul Párizsban. Georges Pompidou fran-
cia miniszterelnök pedig 1967. júliusban hivatalos látogatáson járt Moszkvában.
31
A francia diplomácia a kelet-közép-európai országok irányában is folytatta a
kapcsolatépítés előző időszakban megfigyelt politikáját, amit a gyakori, kölcsönös
látogatások és - a főleg kereskedelmi és kulturális területen megkötött - további két-
oldalú megállapodások is jeleztek. A francia külügy egyedül Albániával tett kivételt,
vélhetően azért, hogy ne irritálja a Tiranával közben ellenséges viszonyba került
Moszkvát. Az általában szívélyes légkörben zajló találkozókon továbbra is fontos
tárgyalási témát jelentett a németkérdés.
A Franciaország és Magyarország közötti kapcsolatok kibontakozását mutat-
ta, hogy 1966 februárjában francia műszaki és ipari dokumentációs központ megnyitá-
sáról írtak alá megállapodást. 1966. júliusban Maurice Couve de Murville Budapestre
látogatott. A francia külügyminiszter visszaemlékezésének tanúsága szerint igen jó
benyomásokat szerzett a kádári Magyarországról. Úgy érzékelte, hogy a szovjet blokk
országai közül itt a legjobbak a gazdasági és politikai feltételek, amit Kádár érdemé-
nek tulajdonított. Beszámolójából úgy tudjuk, Kádár az enyhülésről beszélt, és arról,
szükségesnek látja, hogy az összes európai ország egymás közti kapcsolatai normalizá-
lódjanak. Az együttműködés gyakorlati megvalósítására irányuló közös törekvésről
tanúskodik a kereskedelmi forgalom növelését célul kitűző számos magas szintű talál-
kozó. 1968 márciusában Fock Jenő magyar kormányfő öt minisztere társaságában
utazott Párizsba. A tárgyalásokon De Gaulle elnök arról beszélt, hogy a kulturális és
tudományos kapcsolatokon túl a gazdasági és műszaki kooperációt is fokozni kívánja.
A baráti légkörben lezajlott találkozó eredményeként De Gaulle magyarországi látoga-
tásra szóló meghívást fogadott el. A külügyminiszterek között tartandó rendszeres
konzultációkban is megállapodtak.
32
Fock Jenő, a többi Párizsba látogató kelet-közép-
európai politikustársához hasonlóan, nem hagyta említés nélkül a németkérdést.
33
Hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi a francia-bolgár és a fran-
cia-csehszlovák viszonylatban is. 1966. februárban jelentették be, hogy Franciaország
fellendíti kereskedelmi kapcsolatait Bulgáriával. Áprilisban a francia külügyminiszter
Szófiába látogatott; míg októberben Todor Zsivkov, Bulgária első számú vezetője
Párizsban De Gaulle vendége volt. A tárgyalások vélhetően különösen szívélyes lég-
körben zajlottak. 1967 novemberében Maurice Schumann kutatásügyi miniszter az
atomenergia békés hasznosításáról szóló együttműködési egyezményt írt alá Szófiá-
ban. 1968 júniusában pedig francia tudományos és műszaki dokumentációs központot
avattak fel a bolgár fővárosban.
4
Csehszlovákiával kisebb lemaradással, de lényegé-
ben azonos lépésekben ment végbe a kapcsolatok bővítése: 1967 októberében Jozef
Lenárt csehszlovák miniszterelnök nagy létszámú küldöttség élén Párizsba látogatott.
Ott-tartózkodása során kulturális megállapodásokat írtak alá egy prágai francia doku-
Komentarze do niniejszej Instrukcji