Philips AZ1509 Instrukcja Użytkownika Pobierz pdf (Strona 44)

Giovanni Morelli

Művészetkritikai tanulmányok az itáliai festészetről. A müncheni és a drezdai

galériák

(1891)

Bevezetés

Dies diem docet – minden nappal bölcsebbek leszünk

Tudom, hogy néhai barátom, Otto Mündler már kritikai szemlének vetette alá ezt a

gyűjteményt. Magam nem akartam ezt olvasni, nehogy másvalaki ítélete megzavarjon a

sajátomban, különösen hogy Mündler gazdag tudása és beható tekintete iránt a legnagyobb

megbecsüléssel viseltetem. Essai d'une analyse critique de la Notice des tableaux italiens du

Musée National du Louvre című műve (1859) a maga idejében számos szempontból a műértés

mintaszerű példája volt, és nincs kétségem afelől, hogy napjaink legtekintélyesebb művészeti

kritikusai, Crowe és Cavalcaselle urak is elismerik, hogy abban a könyvecskében számos

útmutatást találtak a saját kutatásaikhoz és meghatározásaikhoz. Mündler igazi

művésztermészet volt, egyszerű, naiv, minden szép iránt fogékony, a legmagasabb, legtisztább

lelkesedésre képes. Sőt, az enthuziazmusa nem ritkán – sok példát tudnék idézni – komiszul

megtréfálta a kritikust. Azonban az ő idejében, úgy hiszem, aligha volt még valaki, aki

járatosabb lett volna az itáliai művészet alkotásainak körében, jobban tudta volna azokat

méltatni, mint ő. Hogyan fordulhatott azonban elő, hogy ennek a finom tehetségű, a

művészetet igazi szenvedéllyel kutató férfiúnak nem sikerült elkerülnie megannyi, köztük nem

egy durva tévedést az ítéleteiben? Véleményem szerint abból adódott ez, hogy Mündlernek

egyedül a – jóllehet hatalmas – emlékezetére, nagy intuíciós tehetségére kellett hagyatkoznia,

azonban a kutatásaiban nem követett módszert, hanem szokása szerint mindig pusztán a

véletlenszerű összbenyomás alapján ítélt, amelyet a műtárgy tett rá. Csakhogy módszer nélkül

a legjobban szervezett természet, a leggyakorlottabb műértői tekintet is folyton meginog az

ítéletében, és soha nem lesz egészen biztos a dolgában. Ez a módszer, úgy hiszem, csak az

experimentális lehet, amely Leonardo da Vincitől, Galileo Galileitől, Bacontől kezdve Voltáig

és Darwinig a legnagyszerűbb felfedezésekhez vezetett. A műtárgyak megismeréséhez ez

mindazonáltal csak segédeszközként

szolgálhat. Azoknak a festményeknek, amelyek a

1 Németországban néhány ellenségem – nem tudom, együgyűségből vagy gonoszságból-e – azt veti a

szememre, hogy én azt állítanám, hogy egy mestert pusztán csak a kéz, a köröm, a fül vagy a lábujj stb.

formája alapján is képes vagyok felismerni és megítélni. Nem vagyok azonban ilyen naiv. Amit állítok, az az,

hogy a formák általában és különösen a fülé és a kézé arra szolgálhatnak, hogy egy mester művét nagyobb

1 2 ... 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 ... 342 343

Brak uwag

Philips AZ1509 Instrukcja Użytkownika Strona 44